Japán munkavállalók beilleszkedésének vizsgálata a Magyar Judo Szövetség szervezeti kultúrájába
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
Kulcsszavak: | CVF modell GLOBE interkulturális kommunikáció Japán judo sport szervezeti kultúra |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54422 |
Kivonat: | ÖsszefoglalásA szakdolgozatom központi témája a japán szervezeti kultúra, ezen belül is a japán munkavállalók beilleszkedésének vizsgálata a Magyar Judo Szövetség szervezeti kultúrájába. A téma aktualitását tekintve a külföldi szakemberek foglalkoztatása a magyar sportszervezetek által egyre nagyobb jelentőséggel bír. Minden sportágban így a judoban is törekednek arra, hogy a lehető legjobb szakember gárdát biztosítsák a sportolók mellé. A judo esetében ezt japánból szokták importálni a legnagyobb gyakorisággal, mivel világviszonylatban ők a legeredményesebbek. Emiatt magyar judo és előszeretettel alkalmaz japánból érkezett szakembereket már lassan egy évtizede. A téma kapcsán több kérdés és hipotézis fogalmazódott meg bennem.A hipotéziseim:A két ország szervezeti kultúrája nagyban eltér egymástól, ebből adódóan a kultúráktalálkozásakor könnyen létrejöhetnek kultúraközi konfliktusok a közös munka során.A japán munkavállalók nehezen illeszkednek be a Magyar Judo Szövetség szervezetikultúrájába. A hipotéziseimmel kapcsolatos kérdéseim:Milyen kulturális eltérésekből adódhatnak a munkahelyi konfliktusok a magyar és japán munkavállalók között Hogyan működhet gördülékenyen és eredményesen a közös munka a japán és magyar munkavállalók között A dolgozat célja, hogy felmérje a sportszervezet szervezeti kultúráját, feltárja az esetleges szervezeti problémákat és azokra megoldási javaslatokkal szolgáljon. A célom eléréshez a GLOBE szervezeti kultúra modell alapján megállapított japán szervezeti kultúrát vetettem össze a CVF modell alapján készült OCAI kérdőív eredményeivel. A kutatásom célcsoportját képezte a Magyar Judo Szövetségben dolgozó sportolók, szakmai stáb és a vezetőség. Ők adták a kérdőíves kutatásom mintáját, amit az OCAI mellett kiegészítettem a japán munkavállalókra vonatkozó kérdésekkel. A kutatási minta meghatározása után a hólabda módszert alkalmazva juttattam el a kérdőívemet minél több potenciális kitöltőhöz. A kutatásom során a szervezeti kulturális eltérésekre fókuszáltam és kerestem a kérdőívből megállapított kulturális konfliktusok okait. Arra a következtetésre jutottam, hogy a kulturális konfliktusok és a japánmunkavállalók nehéz beilleszkedése összefügg a jelenlévő szervezeti kultúrával és az emiatt hiányzó szervezeti kulturális elemekkel. |
---|