A társas támogatás, az együttműködés és a vezetés hatása munkahelyi stresszre az egészségügyi dolgozók körében
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
Kulcsszavak: | egészségügy együttműködés munkahely stressz társas kapcsolatok vállalat vezetősége |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54459 |
Kivonat: | Szakdolgozatom elkészítésének az volt a célja, hogy megvizsgáljam a munkahelyi stressz miként játszik szerepet az egészségügyi dolgozók egészségi állapotának alakulásában. Fontosnak és egyben aktuálisnak tartottam felmérni, hogy milyen mértékben járulnak hozzá ehhez a stresszszinthez a munkahelyi körülmények, a munkahelyi légkör, valamint a vezetés milyensége. A stressz és a munkahelyi stressz elméleti, szakirodalmi áttekintése után, ismertettem a témához kapcsolódó definícióikat és elméleti modelleket. Ezután a nemzetközi és hazai kutatások eredményeit foglaltam össze át a témában először általánosságban, majd az egészségügyi dolgozókra vonatkoztatva. Szekunder kutatásomban a célcsoportnak kiküldött kérdőívnél a Koppenhágai kérdőív (COPSOQ II) fent említett dimenzióira vonatkozó kérdéseit vettem alapul. A kérdőívek elemzése során az alábbi megállapításokra jutottunk. A munkavállalói elégedettség növeléséhez, ezáltal a stressz mértékének csökkentéséhez nagymértékben járul hozzá az inspiráló, támogató és megértő vezetés. A vezetőknek figyelembe kell venniük a dolgozók leterheltségét, és proaktívan kell részt venniük a megelőzésben. Az egészségügyi dolgozók közötti szoros együttműködés és kommunikáció kulcsfontosságú a hatékony munkavégzéshez és a stressz csökkentéséhez. A jó csapatmunka és a megfelelő kommunikáció segíthet megelőzni a félreértéseket és a konfliktusokat. A munkahelyi közösségekbe jobban beilleszkedő személyek, annak ellenére, hogy igen magas a stresszterheltségük, kevésbé érzik ennek hatását, még akkor is, ha gyakran, vagy sokáig kell ezzel megküzdeniük. Bebizonyosodott, hogy a pozitív munkahelyi légkör hozzájárul a stresszfaktorok hatásainak csökkentéséhez. A közös tapasztalatok megosztása és az érzelmek kifejezése is segíthet a stressz hatásainak feldolgozásában. Az egészségügyi dolgozóknak biztosítani kell megfelelő erőforrásokat is a munkavégzéshez. Ez lehet technikai felszerelés, továbbképzés, valamint pszichológiai és emocionális támogatás egyaránt. Összegzésül az mondható el a kutatások alapján, hogy az állami egészségügyi szférában lényegesen kisebb figyelmet fordítanak a munkavállalók támogatására testi és lelki értelemben egyaránt, illetve arra, hogy csökkentsék a munkahelyi stressz mértékét körükben. Úgy gondolom, hogy a kutatásom felhívja a figyelmet arra, hogy a munkahelyi stressz által okozott problémák feltárása, azonosítása majd orvoslása nagyobb odafigyelést kell kapjon az egészségügyi intézményekben. |
---|