A társasági adókulcsok és az adóverseny Európában, avagy milyen változást hozhat a globális minimumadó a nemzetközi vállalati tevékenységre
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adóharmonizáció effektív adómérték globális minimumadó OECD társasági adó |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54466 |
| Kivonat: | Manapság rengeteget hallunk a globális minimumadóról, mely nagy változást hozhat a nemzetközi vállalati tevékenység területén. Kutatásom során a fő kérdés, amit vizsgálok, hogy mennyire vonzó egy alacsony társasági adókulccsal rendelkező ország, mint hazánk Magyarország a befektetők számára, illetve milyen változást hozhat ebben a globális minimumadó. Persze ez mellett még sok más kérdéskört is vizsgálok a kutatásom során. Például azt, hogy az alacsonyabb adókulcsok vagy az adókedvezmények vonzzák-e jobban a vállalatokat és a külföldi tőkét, valamint milyen hatása van ezeknek a tényezőknek a gazdasági teljesítményre? Vagy az, hogy milyen hatása van az adóversenynek és az adópolitikai intézkedéseknek az adóelkerülésre és az adóparadicsomokra? Kiemelten vizsgálom dolgozatomban az OECD szerepét a fenti kérdésekben. Fő hipotézisem az, hogy a kisebb társasági adókulccsal rendelkező országok, mint hazánk, Magyarország szimpatikusabb a befektetők számára. A kutatásom teljes mértékben elméleti, kvalitatív, nem készítettem interjút és kérdőívet sem állítottam össze, ugyanis véleményem szerint erről a témáról nincs szükség még ilyesmire. A szakirodalom és az online elérhető adatok KSH, EUROSTAT, STATISTA, ORBIS, IMF elég információt adnak a téma mélységekbe menő kutatásához. Adatgyűjtési módszer tekintetében a szakirodalomból és különböző adatkockákból kinyert információkat és adatbázis-lekérdezéseket végeztem. Főként csak ezen adatok felhasználásra és értelmezésére, elemzésére támaszkodtam, ezek felhasználásával nyertem ki számomra szükséges információkat. A feltevéseim vizsgálatához a statisztikai módszerek közül a regressziót használtam fel és becsléseket is végeztem. Eredményként azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nem minden az adómérték, számos más tényező, mint például az emberi erőforrás képzettsége is legalább annyira, ha nem még fontosabb tényező a nemzetközi terjeszkedés során, mint az adózásban rejlő lehetőségek. Viszont, ha például a magyar vonatkozást nézzük, akkor számításim szerint én inkább a EU Tax Observation nevű szervezettel tudok egyetérteni, mint a Pénzügyminisztériummal. Én is arra jutottam, hogy a globális minimumadóból nem feltétlen lesz többlet adóbevétele a magyar államnak. |
|---|