A társasági adókulcsok és az adóverseny Európában, avagy milyen változást hozhat a globális minimumadó a nemzetközi vállalati tevékenységre

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Picz Patrik
További közreműködők: Hegedűs Dr. Szilárd
Véha Edit
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:adóharmonizáció
effektív adómérték
globális minimumadó
OECD
társasági adó
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/54466

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg54466
005 20240628102705.0
008 240628suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Picz Patrik 
245 1 2 |a A társasági adókulcsok és az adóverseny Európában, avagy milyen változást hozhat a globális minimumadó a nemzetközi vállalati tevékenységre  |c Picz Patrik  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Manapság rengeteget hallunk a globális minimumadóról, mely nagy változást hozhat a nemzetközi vállalati tevékenység területén. Kutatásom során a fő kérdés, amit vizsgálok, hogy mennyire vonzó egy alacsony társasági adókulccsal rendelkező ország, mint hazánk Magyarország a befektetők számára, illetve milyen változást hozhat ebben a globális minimumadó. Persze ez mellett még sok más kérdéskört is vizsgálok a kutatásom során. Például azt, hogy az alacsonyabb adókulcsok vagy az adókedvezmények vonzzák-e jobban a vállalatokat és a külföldi tőkét, valamint milyen hatása van ezeknek a tényezőknek a gazdasági teljesítményre? Vagy az, hogy milyen hatása van az adóversenynek és az adópolitikai intézkedéseknek az adóelkerülésre és az adóparadicsomokra? Kiemelten vizsgálom dolgozatomban az OECD szerepét a fenti kérdésekben. Fő hipotézisem az, hogy a kisebb társasági adókulccsal rendelkező országok, mint hazánk, Magyarország szimpatikusabb a befektetők számára. A kutatásom teljes mértékben elméleti, kvalitatív, nem készítettem interjút és kérdőívet sem állítottam össze, ugyanis véleményem szerint erről a témáról nincs szükség még ilyesmire. A szakirodalom és az online elérhető adatok KSH, EUROSTAT, STATISTA, ORBIS, IMF elég információt adnak a téma mélységekbe menő kutatásához. Adatgyűjtési módszer tekintetében a szakirodalomból és különböző adatkockákból kinyert információkat és adatbázis-lekérdezéseket végeztem. Főként csak ezen adatok felhasználásra és értelmezésére, elemzésére támaszkodtam, ezek felhasználásával nyertem ki számomra szükséges információkat. A feltevéseim vizsgálatához a statisztikai módszerek közül a regressziót használtam fel és becsléseket is végeztem. Eredményként azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nem minden az adómérték, számos más tényező, mint például az emberi erőforrás képzettsége is legalább annyira, ha nem még fontosabb tényező a nemzetközi terjeszkedés során, mint az adózásban rejlő lehetőségek. Viszont, ha például a magyar vonatkozást nézzük, akkor számításim szerint én inkább a EU Tax Observation nevű szervezettel tudok egyetérteni, mint a Pénzügyminisztériummal. Én is arra jutottam, hogy a globális minimumadóból nem feltétlen lesz többlet adóbevétele a magyar államnak. 
695 |a adóharmonizáció 
695 |a effektív adómérték 
695 |a globális minimumadó 
695 |a OECD 
695 |a társasági adó 
700 1 |a Hegedűs Dr. Szilárd  |e ths 
700 1 |a Véha Edit  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54466/1/Picz_Patrik_EAUQ72.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54466/2/BA_O_Picz_Patrik.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54466/3/Picz.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54466/4/BA_B_Picz_Patrik.pdf  |z Dokumentum-elérés