Dolgozói elégedettség változás a hibrid munkavégzés megjelenése óta a vizsgált pénzügyi vállalatnál

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Szabó Benjámin
Other Authors: Fetter István
Mészárosné Kóris Rita
Format: Thesis
Kulcsszavak:dolgozók elégedettségi vizsgálata
hibrid munkavégzés
home office
pandémia
távmunka
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/54512

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg54512
005 20240628102810.0
008 240628suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Szabó Benjámin 
245 1 0 |a Dolgozói elégedettség változás a hibrid munkavégzés megjelenése óta a vizsgált pénzügyi vállalatnál  |c Szabó Benjámin  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a 2021-ben mikor elkezdtem dolgozni ennél a szervezetnél, már bőven a hibrid munkavégzés világába csöppentem, így könnyen megtaláltam kötődésem a témához. A cég a világjárvány kialakulása után eleinte a teljes home office, majd a járvány visszahúzódása óta a 60% - 40%-os távmunka - irodai jelenlétet támogatja, amelyben egyre több és több kihívást, valamint lehetőséget fedezhetünk fel. Szakdolgozatom során először bemutatom a hibrid munkavégzés sajátosságait a pandémia kialakulása előtt, majd a kitörése után is, hiszen ez a járvány alapjaiban változtatta meg minden cég életét. Maga a forma már létezett a vírus előtt is, de az igazi elterjedése egyértelműen ezután volt fellelhető. A vállalatnál minden back office-ban lévő munkavállalót érintett a változás, így ők biztosították kutatásom alapját, mivel a cég nem tette lehetővé a munkavégzés használatát a front office-ban dolgozó alkalmazottak számára, ezáltal ők kiestek a potenciális válaszadók közül.Dolgozatom folytatásában kielemzem a hibrid munkavégzéssel járó előnyöket vállalati, valamint alkalmazotti oldalról megfigyelve is. Fontos azonban kiemelni, hogy a sok előny és lehetőség mellett számos hátránnyal és kihívással is szembe kellett és továbbra is kell nézni a vállalatoknak. Miután bemutattam a hibrid munkavégzés pozitív hatásait, áttérek a negatív oldalra is. Mivel az átállás egyik pillanatról a másik történt, rengeteg technikai/informatikai problémába ütköztek a cégek. Az általam elemzett pénzügyi vállalat például napjaiban is igyekszik mindent megtenni, hogy a különböző informatikai rendszerei és a szükséges adatok elérhetőek legyenek tökéletesen home office munkavégzésben is. A személyes kapcsolatok sérülése újabb kérdéseket vet fel, eltávolodás a kollégáktól, valamint a kommunikációs nehézségek is egyre gyakoribbak lehetnek. Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt sem mivel nincs meg az az érzésünk, hogy bementünk a munkahelyre, majd a 9-től 17-ig tartó munkaidőnk lejártával aznapra befejeztük feladataink, ezért egyes emberek még az esti órákban is hajlamosak levelekre válaszolni, mintha egy 24 órás munkanapot élnének át.A szakirodalmi áttekintésem lezárásaként bemutatom a dolgozói elégedettséggel kapcsolatos alapfogalmakat, valamint ennek befolyásoló tényezőit. Az elméletek prezentálásának köszönhetően, az olvasó teljes mértékben informált lesz a szakdolgozatom témájával, így a kvalitatív és a kvantitatív eljárás során alkalmazott kérdések és dimenziók is maximálisan érthetővé válnak.Kutatásom során választ adok, hogy hogyan változott a dolgozói elégedettség a hibrid munkavégzés során a covid világjárvány kialakulása után az általam vizsgált pénzügyi vállalatnál. A kérdés mérésére strukturált, önkitöltős kérdőívet készítettem, mivel a szervezet nagy létszámot foglalkoztat. A kérdőív különböző témakörök alapján épül fel, mely között megtalálhatóak például a bérrendszerrel, valamint a vezetéssel való elégedettségi kérdések is. Annak ellenére, hogy jelen esetben a mélyinterjú egy kevésbé használt módszer az időigényessége végett, én mégis a használata mellett döntöttem, mivel itt árnyaltabb képet kaphatunk a kritikus pontokról, valamint jobban megismerhetjük a szervezet gyengeségeit. A két kutatási forma összesítésével rálátást biztosítottam mindkét oldal nézőpontjára, hiszen a kitöltött kérdőívekből láthatjuk az alkalmazotti oldal véleményét, míg a mélyinterjúk fókuszában a vezetők voltak, ezáltal demonstrálhatjuk az esetleges eltéréseket.Kutatásom eredményeképp megállapítható, hogy az alkalmazott oldal a bérezéssel a legkevésbé elégedett, míg a vezetést tartják a legmegfelelőbbnek. A vezetők véleménye szerint a változásokhoz való viszonyulás témaköre végzett a legjobb helyen, ellenben a kommunikáció és informáltság dimenziónál fogalmazták meg a legtöbb változtatni való szempontot. Az eredmények összességében olyan pozitív légkörről tanúskodnak, amely minden vállalat számára irigylésre méltó lehet. 
695 |a dolgozók elégedettségi vizsgálata 
695 |a hibrid munkavégzés 
695 |a home office 
695 |a pandémia 
695 |a távmunka 
700 1 |a Fetter István  |e ths 
700 1 |a Mészárosné Kóris Rita  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54512/1/Szab%C3%B3%20Benj%C3%A1min_v%C3%A9gleges%20szakdolgozat%20.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54512/2/Titkos%C3%ADt%C3%A1s.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54512/3/BA_O_Szab%C3%B3_Benj%C3%A1min.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54512/4/BA_B_Szab%C3%B3_Benj%C3%A1min.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54512/5/Szabo%20Benjamin_biralat_RK.pdf  |z Dokumentum-elérés