A fast fashion árnyékában milyen fenntartható megoldások léteznek a divatiparban? – Fókuszban a vállalati fenntarthatóság

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Varró Viktória
Other Authors: Lencsés Dr. Enikő
Szűcs Lajos Attila
Format: Thesis
Kulcsszavak:divat
ESG
fast fashion
fenntartható divat
fenntarthatóság
fenntarthatósági jelentés
Vállalati felelősségvállalás
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/54527

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg54527
005 20240628102834.0
008 240628suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Varró Viktória 
245 1 2 |a A fast fashion árnyékában  |b milyen fenntartható megoldások léteznek a divatiparban? – Fókuszban a vállalati fenntarthatóság  |c Varró Viktória  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Jelen szakdolgozatomban a divatiparon belül a fast fashion alakulását, a fenntarthatóságra gyakorolt hatását vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy milyen fenntarthatósági lehetőségek léteznek, melyek a fast fashion fenntarthatatlan mivoltát képesek lennének kezelni. Dolgozatomban kiemelten kezelem a vállalati fenntarthatóság és felelősségvállalás kérdéskörét, hiszen a vállalatok hozzáállása a probléma kezeléséhez nagyon fontos. Véleményem szerint a divatipar helyzete kiemelt szerepet érdemel a fenntarthatósági törekvések között, hiszen a különböző ruhaneműk elengedhetetlen részét képezik a mindennapjainknak. A téma kidolgozásában az aktualitáson túl a személyes érdekeltség is nagy hangsúlyt kapott, korábbi tanulmányaim során a fogyasztói társadalom és a fast fashion problémáit elsősorban alkalmazott filozófiai szempontból vizsgáltam. Dolgozatomban először a fast fashion fogalmát és a kialakulásához vezető tényezőket mutattam be, valamint azt, hogy a világtörténelem negyedik legsúlyosabb katasztrófáját magának tudó jelenséget miért nem lehet egyszerűen a szőnyeg alá söpörni. Különböző elméleti, majd gyakorlati megközelítések mentén vizsgáltam a fenntarthatóságot – bemutatva, hogy az egyes törekvéseknek milyen előnyei és hátrányai léteznek. A különféle nemzetközi összefogások és törekvések, keretrendszerek és szabályok vizsgálatához ismertettem a fenntartható fejlődés fogalmát, valamint azt, hogy a fenntarthatóság többféle módon is értelmezhető. Bemutatásra kerültek a Millenniumi Fejlesztési Célok és a Fenntartható Fejlődési Célok, majd a körforgásos gazdasági modell, mely mind a fast fashion, mind a fenntartható divat vonatkozásában értelmezhető. A vállalatok fenntarthatósági törekvéseit az „environmental”, „social” és „governance” angol szavak, röviden az ESG keretrendszerén keresztül vizsgáltam. A fenntarthatósági jelentések kapcsán bemutatásra került a zöldre festés fogalma, és hogy milyen okok vezetnek ahhoz, hogy ezen fenntarthatósági információkat sokan kétkedve fogadják. A szakdolgozatom primer kutatásaként először hat magyarországi fast fashion vállalat legutolsó elérhető fenntarthatósági beszámolóját vizsgáltam egy előre meghatározott, az ESG pilléreire építő értékelő táblázaton keresztül. A kutatásból kiderült, hogy a három pillér összesítve szinte azonos hangsúllyal szerepel a beszámolókban. Kiemeltem, hogy a beszámolókban bemutatott konkrét akciótervek, programok és keretrendszerek a valóságban nehezen vizsgálhatók, ezért a riportok főleg vállalati transzparencia értékelésére hasznosak. A kutatásom második részében egy nyolc fős fókuszcsoportos mélyinterjú keretében vizsgáltam a fogyasztók véleményét a vállalati fenntarthatóságról. A fókuszcsoport véleménye szerint – reflektálva a primer kutatás korábbi részére – a fenntarthatósági riportok elsősorban a fogyasztóknak szólnak. A fókuszcsoport véleményét ezután tovább árnyalta egy szakértői mélyinterjú – itt megfigyelhető volt, hogy a fókuszcsoport inkább egy pesszimista, míg a szakértő inkább egy optimista véleményt képviselt a vállalati fenntarthatóság tekintetében. Ezen túl, a fókuszcsoport és a szakértő is úgy vélekedett, hogy jelenleg a legtöbb vásárlói döntést nem a fenntarthatóság, hanem a gazdaságosság vezérli – így minden bizonnyal szükséges lesz a törvényhozásnak olyan keretrendszert megalkotnia, mely lehetővé teszi, hogy a fenntarthatóság „megérje” az embereknek. A primer kutatás kapcsán megfogalmazásra került két-két kutatási kérdés, és mindegyik kutatási kérdéshez kapcsolódóan egy-egy hipotézis is. Ezen hipotéziseket a kutatás eredményei alapján igazoltam vagy cáfoltam. A vizsgálat jellege és a vizsgált elemszám miatt a kutatási eredmények nem minősülnek reprezentatívnak, általános következtetések nem vonhatók le. Véleményem szerint érdemes volna a rendelkezésre álló kvalitatív kutatási eredményeket felhasználni egy jövőbeni kutatásra. Egyrészt létre lehetne hozni további fókuszcsoportokat eltérő kiválasztási módszer alapján, valamint fenntarthatósági tanácsadásban és riportálásban jártas szakértők véleményét is meg lehetne kérdezni a vállalati fenntarthatóság tekintetében. 
695 |a divat 
695 |a ESG 
695 |a fast fashion 
695 |a fenntartható divat 
695 |a fenntarthatóság 
695 |a fenntarthatósági jelentés 
695 |a Vállalati felelősségvállalás 
700 1 |a Lencsés Dr. Enikő  |e ths 
700 1 |a Szűcs Lajos Attila  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54527/1/Varr%C3%B3_Vikt%C3%B3ria_E6CZOQ.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54527/2/BA_O_Varr%C3%B3_Vikt%C3%B3ria.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54527/3/Varr%C3%B3_szakdolgozat-biralat_2023december_LE.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54527/4/BA_B_Varr%C3%B3_Vikt%C3%B3ria.pdf  |z Dokumentum-elérés