Az IFRS-ek hatása a magyar számviteli rendszerre
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | hatás IFRS IFRS bevezetés lízing magyar számvitel Nemzetközi Számviteli Standardok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54661 |
| Kivonat: | A gazdasági élet rohamos fejlődése, illetve az országhatárokon átívelő nemzetközi tranzakciók és tőkebefektetések okán egyre inkább relevanciát nyer, hogy a különböző országokban jelen lévő vállalkozások pénzügyi kimutatásait össze tudjuk hasonlítani. Ezáltal a pénzügyi kimutatások felhasználói, leginkább a befektetők, átlátható és közös elveken alapuló, azonos tartalmú pénzügyi kimutatásokhoz juthassanak, amely alapján lehetőségük nyílik a különböző vállalkozások teljesítményeinek összemérésére. Emiatt egyre több gazdálkodót érint az IFRS-ekre való áttérés és a törvényi szabályozás adta lehetőségek kihasználásával napjainkban egyre több magyarországi vállalkozás is az IFRS-eknek megfelelően készíti pénzügyi kimutatásait. Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy melyek a két pénzügyi kimutatás közötti főbb különbségek, illetve, hogy a magyarországi vállalkozások miként vélekednek az IFRS-ekre való áttérésről. Ezen kívül arra is kíváncsi voltam, hogy melyek az áttérés leggyakoribb okai, illetve, hogy milyen előnyöket és hátrányokat tapasztalnak a vállalkozások az IFRS-ek egyedi beszámoló szintű alkalmazása kapcsán. Az első fejezetben annak jártam utána, hogy pontosan mi vezetett a számviteli harmonizáció igényéhez, hogyan alakultak ki a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standard-ok, melyek voltak az IFRS-ek magyarországi bevezetésének mérföldkövei, illetve hogy melyek az IFRS-ekre való áttérés előnyei és hátrányai. A második fejezetben azt vizsgálom, hogy melyek az IFRS és magyar pénzügyi kimutatások közötti főbb különbségek, milyen előfeltételeknek kell megfelelniük a gazdálkodóknak, amennyiben szeretnének áttérni az IFRS-ekre, illetve, hogy melyek az IFRS beszámoló készítésének szabályai.y A negyedik fejezetben az IFRS-ek és magyar számvitel közötti különbözőségeket szemléltetem a lízingek elszámolásának példáján keresztül a lízingbevevők szempontjából. Az utolsó fejezetben a szakdolgozatom kutatási részét fejtem ki, mely során azt vizsgáltam, hogy a kutatásomba bevont a magyarországi vállalkozások milyen arányban készítenek beszámolót az IFRS-ek és magyar számviteli szabályok szerint, hogy melyek az áttérés leggyakoribb okai, illetve, hogy eddigi tapasztalataik szerint milyen előnyöket és hátrányokat tapasztalnak a megkérdezett vállalkozások az IFRS-ek egyedi beszámoló szintű alkalmazása kapcsán. |
|---|