Az IFRS-ek hatása a magyar számviteli rendszerre

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Mohari-András Eszter
További közreműködők: Kúti Kata
Simon Dr. Szilvia
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:hatás
IFRS
IFRS bevezetés
lízing
magyar számvitel
Nemzetközi Számviteli Standardok
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/54661

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg54661
005 20240628103156.0
008 240628suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Mohari-András Eszter 
245 1 3 |a Az IFRS-ek hatása a magyar számviteli rendszerre  |c Mohari-András Eszter  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a A gazdasági élet rohamos fejlődése, illetve az országhatárokon átívelő nemzetközi tranzakciók és tőkebefektetések okán egyre inkább relevanciát nyer, hogy a különböző országokban jelen lévő vállalkozások pénzügyi kimutatásait össze tudjuk hasonlítani. Ezáltal a pénzügyi kimutatások felhasználói, leginkább a befektetők, átlátható és közös elveken alapuló, azonos tartalmú pénzügyi kimutatásokhoz juthassanak, amely alapján lehetőségük nyílik a különböző vállalkozások teljesítményeinek összemérésére. Emiatt egyre több gazdálkodót érint az IFRS-ekre való áttérés és a törvényi szabályozás adta lehetőségek kihasználásával napjainkban egyre több magyarországi vállalkozás is az IFRS-eknek megfelelően készíti pénzügyi kimutatásait. Szakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy melyek a két pénzügyi kimutatás közötti főbb különbségek, illetve, hogy a magyarországi vállalkozások miként vélekednek az IFRS-ekre való áttérésről. Ezen kívül arra is kíváncsi voltam, hogy melyek az áttérés leggyakoribb okai, illetve, hogy milyen előnyöket és hátrányokat tapasztalnak a vállalkozások az IFRS-ek egyedi beszámoló szintű alkalmazása kapcsán. Az első fejezetben annak jártam utána, hogy pontosan mi vezetett a számviteli harmonizáció igényéhez, hogyan alakultak ki a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standard-ok, melyek voltak az IFRS-ek magyarországi bevezetésének mérföldkövei, illetve hogy melyek az IFRS-ekre való áttérés előnyei és hátrányai. A második fejezetben azt vizsgálom, hogy melyek az IFRS és magyar pénzügyi kimutatások közötti főbb különbségek, milyen előfeltételeknek kell megfelelniük a gazdálkodóknak, amennyiben szeretnének áttérni az IFRS-ekre, illetve, hogy melyek az IFRS beszámoló készítésének szabályai.y A negyedik fejezetben az IFRS-ek és magyar számvitel közötti különbözőségeket szemléltetem a lízingek elszámolásának példáján keresztül a lízingbevevők szempontjából. Az utolsó fejezetben a szakdolgozatom kutatási részét fejtem ki, mely során azt vizsgáltam, hogy a kutatásomba bevont a magyarországi vállalkozások milyen arányban készítenek beszámolót az IFRS-ek és magyar számviteli szabályok szerint, hogy melyek az áttérés leggyakoribb okai, illetve, hogy eddigi tapasztalataik szerint milyen előnyöket és hátrányokat tapasztalnak a megkérdezett vállalkozások az IFRS-ek egyedi beszámoló szintű alkalmazása kapcsán. 
695 |a hatás 
695 |a IFRS 
695 |a IFRS bevezetés 
695 |a lízing 
695 |a magyar számvitel 
695 |a Nemzetközi Számviteli Standardok 
700 1 |a Kúti Kata  |e ths 
700 1 |a Simon Dr. Szilvia  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54661/1/Mohari-Andr%C3%A1s_Eszter_RF7A7D.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54661/2/BA_O_Mohari-Andr%C3%A1s_Eszter.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54661/3/K%C3%BCls%C5%91%20konzulens%20b%C3%ADr%C3%A1lati%20lap_al%C3%A1%C3%ADrt.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/54661/4/Mohari-Andr%C3%A1s%20Eszter.pdf  |z Dokumentum-elérés