A könyvvizsgálati munkafolyamat, kiemelten a tárgyi eszközök és az árbevétel tesztelésének bemutatása egy ingatlanbérbeadással foglalkozó vállalkozás példáján keresztül
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | árbevétel(ek) ingatlan könyvvizsgálat könyvvizsgálati feladatok tárgyi eszközök |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54708 |
| Kivonat: | A dolgozatom témája a könyvvizsgálati munkafolyamat bemutatása volt, melyből kiemelten a tárgyi eszközök és az árbevétel tesztelési eljárásaival foglalkoztam. Ezen két számlaegyenleg kiemelésének hátterében az állt, hogy a vizsgált társaság tevékenységéből adódóan ez a két terület a legkockázatosabb és legjelentősebb. Mivel a téma sajátosságai miatt a dolgozatom vezérfonala nem egy felállított hipotézis bizonyítása vagy egy szakmai kérdés megválaszolása volt, így a továbbiakban összefoglalásként szeretnék egy rövid áttekintést nyújtani a dolgozat fejezeteiről és megállapításairól. Elsőként a könyvvizsgálat elméleti hátterét mutattam be a téma szempontjából releváns könyvvizsgálati standardok segítségével. Itt kitértem a könyvvizsgálat alapelveire, a tervezésnél alkalmazandó kockázatbecslési eljárásokra, a lényegesség fogalmára és a lényegességi szintek meghatározásának lehetséges módszereire. Illetve a bemutattam, hogy a becsült kockázatokra milyen vizsgálati eljárásokkal lehet reagálni. Majd még az elméleti részben a számviteli törvény alapján meghatároztam a tárgyi eszközök és az árbevétel fogalmát. Ez a két fejezet nyújt elméleti alapot a gyakorlati részben elvégzett vizsgálati eljárások megértéséhez. Ezt követően ismertettem a vizsgált társaságot, mely már a könyvvizsgálat tervezési feladatai közé tartozik, hiszen a vállalkozás működésének megértése elengedhetetlen az elvégzendő eljárások megtervezéséhez. Itt kitértem a társaság cégkivonatban rögzített alapadataira, a tevékenységek bemutatására, a társaság számviteli politikájának releváns részeire. Bemutattam a cég árbevételének összetételét üzletágankénti bontásban, levezettem, hogy az egyes üzletágakból származó bevételek mögött milyen tranzakciók állnak, illetve, hogy a társaság hogyan realizálja ezeket a bevételeket. Ezután ismertettem a tárgyi eszközök összetételét is mérlegsoronként, és kifejtettem, hogy a mérlegben szereplő egyenleg mögött pontosan milyen eszközök állnak. A következő fejezetben a könyvvizsgálat tervezési folyamataiból kiemeltem a teszteléshez szükséges feladatok bemutatását. Összefoglaltam, hogy a társaság tevékenységével kapcsolatban milyen kockázatok kerültek azonosításra, illetve ismertettem a lényegességi küszöbértékek meghatározásának módszerét és eredményét. Ezt követően a dolgozatom két fő fejezetében levezettem a tárgyi eszközök és az árbevétel egyenlegének vizsgálatát. Részletesen ismertettem az elvégzett eljárásokat, az egyes eljárások kiválasztásának okát, a szükséges dokumentumokat és a tesztelés menetét lépésről lépésre. A tárgyi eszközök vizsgálatát két részre bontottam az elvégzendő eljárások típusa szerint. Az ingatlanok és egyéb berendezések tesztelését mozgástábla összeállításával vizsgáltam, a beruházásokat pedig tételes ellenőrzéssel. Illetve külön vizsgáltam a tárgyévben elszámolt értékcsökkenést is analitikus eljárással. Az árbevétel egyenlegét is több részre bontva vizsgáltam, a kalkulálható bevételeket analitikus eljárással, az eseti elszámolások alapján realizált bevételeket pedig tételes ellenőrzéssel. Végül mindkét fejezet végén bemutattam azt is, hogy a tárgyi eszközökkel és az árbevétellel kapcsolatban miket ellenőriztem a társaság beszámolójának kiegészítő mellékletében. A vizsgálatok alapján nem azonosítottam lényeges hibás állítást sem a tárgyi eszközök, sem az árbevétel elszámolásával kapcsolatban, így megállapítható, hogy a társaság tárgyidőszaki beszámolója – a vizsgált egyenlegekre vonatkozóan – megbízható és valós képet ad a vállalkozás helyzetéről. |
|---|