A BGE-PSZK levelezős hallgatóinak nyelvtanulási attitűdje
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | állami nyelvvizsga felsőoktatás gazdasági szaknyelv motiváció munkaerőpiac |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/54960 |
| Kivonat: | A szakdolgozatom témájaként a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karán tanuló levelező képzési formában tanuló hallgatók nyelvtanulási attitűdjének vizsgálatát választottam, különös tekintettel a külső társadalmi és gazdasági hatások okozta motivációváltozásokra, figyelembe véve a szociodemográfiai szempontokat is. A diploma megszerzéséhez ma már nem elvárás a nyelvvizsga, miközben az utóbbi időben jelentős mértékben megemelkedtek a nyelvvizsga megszerzésének költségei, ami hatással lehet a hallgatók nyelvtanulási attitűdjére. Úgy vélem, hogy kutatásom segítheti a Kar oktatási tevékenységének az optimalizálását, fejlesztését a hallgatói igények, attitűdök felmérésével. Másrészt kiemelném, hogy a nyelvtudás napjainkban egyre fontosabb a munkaerőpiacon, amelynek az Egyetem is igyekszik stratégiája mentén egyre inkább megfelelni, ehhez alkalmazkodni. A kutatásom során kérdőívvel igyekeztem a témával kapcsolatos hallgatói attitűdöket felmérni.. Előzetes feltevéseim szerint a külföldi – például a Nyugat-Európában élő, dolgozó vagy a határon túli magyarok – egyetemi hallgatók számára fontosabb a nyelvtudás és nyelvtanulás mint a magyarországi tanulóknak. További feltételezésem az volt, hogy a távmunkában, azaz teljes home officeban dolgozó hallgatók fontosabbnak találják és nagyobb mértékben használnak idegen nyelveket, mint azok, akik minden nap bejárnak a munkahelyükre. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy – feltevésem szerint – a döntően magyar tulajdonú, magyar anyanyelvű dolgozói populációval rendelkező cégeknél munkát vállaló hallgatók viszont sokkal kevésbé helyeznek hangsúlyt az idegen nyelvekre, hiszen a kollégák közti kommunikáció magyar nyelven zajlik. Amennyiben a magyarországi lakóhellyel rendelkező tanulókat vesszük figyelembe, azt feltételeztem, hogy a vidéki tanulók és a fővárosi hallgatók között nem lesz szignifikáns különbség a nyelvtanulással kapcsolatos hozzáállásban. Az ezt követő hipotéziseim az egyetemi képzéssel voltak kapcsolatosak. Úgy vélem, hogy a tanulók megfelelőnek találják az egyetem által nyújtott szaknyelvi kurzusokat és nyitottak arra, hogy akár második idegen nyelven is tanulhassák a szakma rejtelmeit, ha arra lenne lehetőség. Hipotézisem szerint a nyelvvizsga-amnesztia azt eredményezi a nyelvtanulási motivációban, hogy a kötelezően előírt tantárgyakon kívül a hallgatók nem fognak az amúgy rendkívül megdrágult nyelvvizsgák mellett dönteni majd. Ez, azáltal, hogy csökkenhetnek a hallgatók költségei, emelheti is az Egyetem vonzerejét. |
|---|