A piacosodás kultúrára, és a kulturális szférában dolgozókra gyakorolt hatásai egy kultúraközvetítő intézmény vizsgálatán keresztül
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | HR humánerőforrás-menedzsment kiégés kultúra piaci struktúra piacosodás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/55545 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg55545 | ||
| 005 | 20240715101229.0 | ||
| 008 | 240715suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Sándor István | |
| 245 | 1 | 2 | |a A piacosodás kultúrára, és a kulturális szférában dolgozókra gyakorolt hatásai egy kultúraközvetítő intézmény vizsgálatán keresztül |c Sándor István |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket.” (Sebő Ferenc) A magyar kulturális szféra az elmúlt évtizedekben átalakult, és a piacgazdaság hatására új kihívások elé állította mind a művészeket, mind a munkavállalókat. Dolgozatomban célom, hogy megvizsgáljam a kulturális terület piacosodásának hatásait, valamint a HR szempontból megváltozott munkavállalói helyzetet, mindezt egykori kenyéradóm, a Hagyományok Háza vizsgálatával. Mindenképpen olyan témát és területet szerettem volna választani, amihez van kötődésem, és amiben van tapasztalatom, tehát valódi empirikus megélésem. Talán nem destruktív megírnom, hogy ez a harmadik témaválasztásom, mindkét előző esetben kényszerű körülmények akadályoztak a sikeres folytatásban, de minden alkalommal a téma hasznosságát és aktualitását tartottam szem előtt. Rengeteg akadályba ütköztem jelen kutatásom közben is, de ennek viszontagságairól a Módszertan című fejezetben írok részleteibe menően. Gyermekkorom óta néptáncegyüttesek tagja voltam, majd fiatal felnőttként néptáncegyüttest is alapítottam barátaimmal, amely tíz esztendőn át formálta a közösségünket, és hatással volt tágabb környezetünkre is. Népzenét is közel húsz éve tanulok kisebb megszakításokkal, autodidakta módon, feleségem is népzenész, népzenetanár. A Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatán 2016-ban végeztem, de már korábban is tanítottam az óvodás korosztálytól a kamaszokon át, egészen a már említett felnőttekig, sőt szenior korosztályig. Így tehát a közösségépítést a legautentikusabb módon élhettem meg. A Hagyományok Házában főigazgatói személyi titkárként dolgoztam – az intézmény 2001-es felállításától fogva húsz éven át regnáló – Kelemen László főigazgató mellett. Három éven át tartó szolgálatomat csak a főigazgató-váltás szakította meg, amikoris az akkori Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum gyűjteményfelelőse lettem. Innen családi okok miatt több mint egy év kényszerű GYED következett, majd a családbarát lokációt előnyben részesítve egy lakóhelyünkhöz közeli kulturális intézményben, a kápolnásnyéki Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskolában próbáltam gyökeret ereszteni, mint kulturális közösségszervező – kevés sikerrel. Ez év március eleje óta lettem (ideiglenesen) pályamódosító: egy családi vállalkozásként működő fővárosi borkereskedésnél dolgozom üzletkötőként (végtére is, a sales területén is emberekkel foglalkozom). A váltásnak köze volt a csalódottsághoz, kiábrándultsághoz, kiégéshez, és szívesen mondanám, hogy az anyagiakhoz is, de sajnos még mindig nem jutottunk el a gyermekeimmel az aspeni sípályákra. A kulturális szektor hosszú ideje a hagyományok és az alkotások őrzője, vagy épp tovább éltetője volt. Azonban a globalizáció és a technológiai fejlődés megváltoztatta a játékszabályokat. A kultúra és művészet már nem csak a közösségek számára fontos, hanem egyre inkább üzleti szempontból is értéket képvisel. A kulturális termékek és események piaci versenyben állnak, és a művészeknek, alkotóknak is meg kell találniuk a helyüket ebben a dinamikus környezetben. A munkavállalók helyzete a kulturális szférában is átalakult. A művészek és kulturális szakemberek számára a stabilitás és a megélhetési lehetőségek egyre nehezebben elérhetők. A munkaerőhiány, a mobilitás és a generációs különbségek mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják a HR szakemberek mindennapi munkáját. Az oktatás és a gyakorlati képzés is kulcsfontosságú a munkavállalók felkészítésében. Kutatásom első felében feltárom a humánerőforrás-menedzsment eszközeit, amelyek segítségével a kulturális szféra munkavállalóinak igényei könnyebben feltérképezhetővé válnak, és megoldást kínálhatnak az egyre nagyobb problémát jelentő fluktuációra. Célom továbbá, hogy világosan tagolt struktúrában mutassam be a vizsgálandó intézményt, amelynek tagja lehettem, egy számomra fontos szakmai és emberi szerepkörben, és amely intézmény munkavállalóit megszólítom interjúkérdéseimmel. | |
| 695 | |a HR | ||
| 695 | |a humánerőforrás-menedzsment | ||
| 695 | |a kiégés | ||
| 695 | |a kultúra | ||
| 695 | |a piaci struktúra | ||
| 695 | |a piacosodás | ||
| 700 | 1 | |a Schultz Éva |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/55545/1/A%20piacosod%C3%A1s%20kult%C3%BAr%C3%A1ra%2C%20%C3%A9s%20a%20kultur%C3%A1lis%20szf%C3%A9r%C3%A1ban%20dolgoz%C3%B3kra%20gyakorolt%20hat%C3%A1sai%20egy%20kult%C3%BArak%C3%B6zvet%C3%ADt%C5%91%20int%C3%A9zm%C3%A9ny%20vizsg%C3%A1lat%C3%A1n%20kereszt%C3%BCl.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/55545/2/S%C3%A1ndor%20Istv%C3%A1n.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/55545/3/S%C3%A1ndor%20Istv%C3%A1n_konzulensi_Schultz%20%C3%89va.pdf |z Dokumentum-elérés |