A hidegháború utáni világrend. Az Egyesült Államok és Kína harca?

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Timár Bálint
További közreműködők: Gyene Dr. Pál István
Huszár Dr. Erika
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:Globális Dél
Globális Észak
Hamasz
Izrael
Izrael-Hamasz
kína
nemzetközi rend
Nyugat
Orosz-Ukrán
Oroszország
Tajvan
Ukrajna
usa
USA és Kína
világrend
világrendszer
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/56074

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg56074
005 20240920083541.0
008 240920suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Timár Bálint 
245 1 2 |a A hidegháború utáni világrend. Az Egyesült Államok és Kína harca?  |c Timár Bálint  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Napjaink széles körben tárgyalt témája, hogy milyen világrendben is élünk. Az 1945 utáni években, egészen 1988-ig egy egyértelműen bipoláris rendszer jellemezte a nemzetközi rendet az Egyesült Államok és a Szovjetunió főszereplésével, míg az 1990-es évektől elérkezett az USA unipoláris pillanata. A nemzetközi rend napjainkra hosszú változásokon ment keresztül, és mára egyre törékenyebbnek látszik az amerikai nemzetközi liberális világrend. Amerika hegemóniája csökkenőben, míg Kína ereje egyre inkább nő, ésa legnagyobb potenciállal rendelkező országnak mutatkozik arra, hogy a világrend másik globális hegemónjává váljon. A dolgozatban röviden áttekintésre kerül a két nagyhatalom 90-es évektől napjainkig tartó főbb fejlődési íve. Mivel a polikrízisek korát éljük, a nemzetközi rend mai formájának meghatározásához, és abban a két nagyhatalom szerepét vizsgálva, három konfliktus kerül bemutatásra: az orosz-ukrán háború, az izraeli-hamasz és a tajvani.A válságok felborították a hatalmi egyensúlyt, az Egyesült Államok egyre kevésbé vállal aktív szerepet, már nem úgy tűnik, mint aki belebonyolódna olyan konfliktusokba, amelyek kimerítik az erőforrásait. Egyre inkább belátja, hogy egyedül fenntarthatatlan a rend védelme, túl nagy teher, így jó esetben kooptálni, rossz esetben megfenyegetni próbálja partnereit a nagyobb szerepvállalás érdekében, de adott esetben akár ki is vonul a konfliktusból.Kína egyelőre igyekszik távol tartani magát a konfrontációtól, és semleges maradni a konfliktusokban, ám Oroszországot tacit módon támogatja az Ukrajna ellen folytatott háború során, amivel nemcsak megosztható és gyengíthető a Nyugat, de tesztelhető a reakció egy lehetséges kínai intervencióra Tajvanban. Peking folyamatosan erősödik katonailag és gazdaságilag egyaránt, külpolitikája egyre asszertívebb, igyekszik paritásba kerülni hosszú távon Amerikával, de nem próbál meg kialakítani a Globális Dél országaival egy, a nyugati szövetségi rendszerhez hasonló együttműködést. Az USA hegemóniája csökken, ám Kína még nem zárkózott fel az USA mellé egyenrangú feleként, ugyanakkor minden trend afelé mutat, hogy Kína az Egyesült Államok fő kihívója lesz az elkövetkezendő évtizedekben mind politikai, gazdasági és katonai értelemben, így egy bipoláris világrend felé mutatnak a tendenciák. 
695 |a Globális Dél 
695 |a Globális Észak 
695 |a Hamasz 
695 |a Izrael 
695 |a Izrael-Hamasz 
695 |a kína 
695 |a nemzetközi rend 
695 |a Nyugat 
695 |a Orosz-Ukrán 
695 |a Oroszország 
695 |a Tajvan 
695 |a Ukrajna 
695 |a usa 
695 |a USA és Kína 
695 |a világrend 
695 |a világrendszer 
700 1 |a Gyene Dr. Pál István  |e ths 
700 1 |a Huszár Dr. Erika  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56074/1/Tim%C3%A1r%20B%C3%A1lint%20%E2%80%93%20A%20hidegh%C3%A1bor%C3%BA%20ut%C3%A1ni%20vil%C3%A1grend.%20Az%20Egyes%C3%BClt%20%C3%81llamok%20%C3%A9s%20K%C3%ADna%20harca.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56074/2/T%C3%ADm%C3%A1r%20B%C3%A1lint.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56074/3/T%C3%ADm%C3%A1r%20B%C3%A1lint.pdf  |z Dokumentum-elérés