A boszniai háború és Bosznia-Hercegovina jövője
Saved in:
Main Author: | |
---|---|
Other Authors: | |
Format: | Thesis |
Kulcsszavak: | 20. század délszláv háború ENSZ etnikum Szerbia |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/56121 |
Abstract: | Bosznia-Hercegovina gazdag történelmű ország, mely felett történelme során legtöbbször más birodalmak, környező országok gyakoroltak fennhatóságot. A mintegy négy évszázados török hódoltság idején alakult ki nagy arányú muszlim kisebbsége, mely a szerb és horvát kisebbségekkel közösen alkotják Bosznia-Hercegovina népességét.Jugoszlávia létrehozásával megpróbálták a délszláv nemzetiségeket az összetartozás eszméjével egy államba integrálni, mely kísérlet kizárólag a hidegháború geopolitikai helyzetében volt néhány évtizeden át fenntartható Josip Broz Tito erőskezű irányításával, ám a halála után felerősödő nemzeti érzelmek és populista politikusok Jugoszlávia felbomlását okozták.Bosznia-Hercegovina háborús konfliktus közepén találta magát 1991-ben Horvátország és Szerbia közé ékelődve és függetlenedési szándéka miatt maga is belesodródott a háborúba.A boszniai háború véres polgárháborúként vonult be a történelembe, Európa a második világháború óta nem látott olyan etnikai tisztogatásokat, népirtást, mint amelyet a boszniai szerbek a srebrenicai védett zónában elkövettek.A háborús bűnöket az ENSZ által 1993-ban felállított Volt Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszék vizsgálta és több ízben ítélt bűnösnek vádlottakat.Az USA és az EU nyomására a harcoló felek 1995. dec. 14-én aláírták a daytoni békeszerződést, mely meghatározta a mai Bosznia-Hercegovina államiságát, politikai rendszerét, NATO békefenntartó szervezetet állított fel, valamint bebetonozta az etnikai alapú hatalommegosztást az ország alkotmányos rendszerébe.Bosznia-Hercegovina jövőjét nagy valószínűséggel az Európai Uniós tagság jelenti, ám még számos államjogi kérdés megoldása szükséges, hogy az ország felvételt nyerhessen az európai integrációba. A javaslatot a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről 2024. március 21-én mind a 27 tagállam elfogadta, így megkezdődhet a folyamat. |
---|