Bulgária és Románia csatlakozása a schengeni térséghez.
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | Bulgária Európai Unió külpolitika Románia schengeni térség |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/56235 |
| Abstract: | A téma aktualitását figyelembe véve, kutatómunkám során foglalkoztam az éppen aktuális fejleményekkel, melyek egyaránt hatással voltak a dolgozat szerkezeti és tartalmi felépítésére. Számos szempont alapján vizsgáltam a két ország (Bulgária és Románia) Európai integrációs törekvéseit, kitértem a határvédelemre, geopolitikai stratégiára és gazdasági beágyazottságra, illetve földrajzi elhelyezkedésükből adódó sajátosságokra. A dolgozat készítésében segítségemre voltak az alapképzésen elsajátított ismeretek, majd ezeket gyakorlati példában alkalmaztam. A kutatásomat segítette továbbá a két külső szakember gyors és segítőkész hozzáállása, valamint a velük való interjú alkalmával a vizsgált téma egy adott részének új nézőpontját ismerhettem meg. Úgy gondolom, jelenleg nincs olyan kiugróan magas biztonsági kockázattal járó tényező, amely Bulgária és Románia csatlakozásával nagyobb biztonsági deficitet idézne elő Schengen egész területére vetítve. Összességében az a személyes véleményem, hogy a két ország alkalmas a schengeni határellenőrzés nélküli térséghez való csatlakozásra, szárazföldön is. Szervezeti problémákról és korrupcióról a dolgozat egy korábbi fejezetében írtam, (4.4) viszont ezek valóságtartalmának értékelése nehéz, ha nem vagyunk a szervezet tagjai. Továbbá úgy gondolom, hogy amennyiben a légi és tengeri határokon való ellenőrzés megszűntetésétől el fog telni egy kis idő, ez lehet akár néhány hónap, míg lezajlanak a választások. A jelenlegi európai politikai életben előtérbe kerülnek olyan más ügyek, melyek nagyobb hatással lehetnek a közösség egészére nézve. Értem ez alatt a 2024 júniusában esedékes Európai Parlamenti választásokat, illetve az új Bizottság megalakulását, hiszen ennek öt éves hivatali ideje egybeesik az Európai Parlament ciklusaival. Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő magyar küldöttség szerepe meghatározó lehet a témában, hiszen hazánk többször is támogató külpolitikát tanúsított Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának ügyében. A dolgozatban nem véletlenül esik több szó Romániáról, kutatásaim alapján arra a megállapításra jutottam, hogy hazánknak több érdeke fűződik Románia felvételéhez, mint Bulgária csatlakozásához. Természetesen, utóbbit nem ellenezve. Ez véleményem szerint gazdasági; földrajzi; történelmi sajátosságokból adódik. Ezt az 5.5-ös fejezetben bővebben is kifejtettem. Emellett az adatok arra adnak következtetést, hogy Bulgária külkereskedelme kevésbé irányul az Európai Unió más tagállamába. Ennek földrajzi okai is lehetnek. Mindezek mellett, úgy látom és a kutatásom során azt tapasztaltam, hogy a román külpolitika aktívabb a schengeni csatlakozás ügyében, mint a bolgár. A két ország schengeni csatlakozásának egyszerre kellene megvalósulnia, máskülönben úgy gondolom, hogy csak egy újabb „félmegoldásról” beszélhetnénk. |
|---|