Krízisek a Közel-Keleten
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | háború Izrael Közel-Kelet megbékélés Palesztina |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/56342 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg56342 | ||
| 005 | 20240920084210.0 | ||
| 008 | 240920suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Sóvágó Márk | |
| 245 | 1 | 0 | |a Krízisek a Közel-Keleten |c Sóvágó Márk |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozatom összefoglalja a 20. és 21. század legfontosabb geopolitikai, társadalmi és vallási történéseit a közel-keleti régióban. A Közel-Kelet régió történelme során gyakran került a nemzetközi figyelem középpontjába, leginkább állandó politikai feszültségei és konfliktusai miatt. Ezen konfliktusok mélyrehatóan befolyásolták nem csak a helyi, hanem a globális biztonsági és politikai döntéseket is. Kutatásaim során a régióban zajló főbb krízisek elemzésére összpontosítottam, kiemelve azok történelmi gyökereit, jelenlegi hatásait és a lehetséges jövőbeli következményeket. A Közel-Keleten kialakult konfliktusok többsége a 20. század geopolitikai eseményeinek következménye. A gyarmatosító hatalmak, mint például Nagy-Britannia és Franciaország, mesterséges határokat húztak, figyelmen kívül hagyva etnikai és vallási csoportok történelmi területi igényeit. Ez a folyamat közvetlenül hozzájárult az államok közötti és belső etnikai konfliktusok kialakulásához, amelyek a mai napig is tartanak. Az izraeli-palesztin konfliktus különösen figyelemre méltó példa a történelmi gyökerek és politikai döntések összetett kölcsönhatásaira. Az 1948-as izraeli államalapítás óta a területet érintő viták, háborúk és békefolyamatok sora határozta meg ezt a régiót. A béketárgyalások, mint például az Oszlói Szerződés időszakos stabilitást hoztak, de a tartós megoldás még várat magára. Úgy gondolom jelen pillanatban nagyon nehéz megjósolni a konfliktusok kimenetelét, a békék eddig is látszólagosak voltak, a háborús eszkaláció sajnos mindig bekövetkezett. A szíriai polgárháború 2011-es kitörése újabb krízishelyzetet teremtett a régióban, amely számos humanitárius és politikai kérdést vetett fel. Kutatásaim során vizsgáltam a konfliktus különböző mozgató rugóit, beleértve a nemzetközi közösség reakcióit, a menekültválságot, és a geopolitikai hatalmi harcot, amely a helyzetet még bonyolultabbá tette. A 2023-ban történt Hamász támadás például rámutatatott arra, hogy a régión belüli konfliktusok milyen gyorsan eszkalálódhatnak, és milyen komoly globális következményekkel járhatnak. A támadások és az azt követő katonai válaszintézkedések nemcsak a helyi lakosságot érintették súlyosan, hanem globális szinten is feszültséget okoztak a nagyhatalmak között. A kutatásaim alapján világossá vált, hogy a közel-keleti krízisek megoldása rendkívül összetett. Véleményem szerint a tartós béke elérése érdekében a nemzetközi közösségeknek egységesen kellene fellépnie, célként kitűzni a régió stabilizációját. Emellett fontosnak tartom a helyi szintű intézkedéseket, ilyen lehet például a közösségi párbeszéd és a kulturális megértés előmozdítása az etnikai csoportok között. A történelmi és etnikai ellentétek, valamint a vallási megosztottság mélyen gyökereznek, így ezek kezelése egy átgondolt megközelítést igényel. A tartós megoldások felé vezető út magában foglalhatja a konfliktus utáni helyreállítást, a jogállamiság megerősítését, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés támogatását. Úgy gondolom, nagyon fontos szerepet játszanak a konfliktus csillapításában a nemzetköz szervezetek is, például az ENSZ, akinek állandósítani kell a segítségnyújtást és a jelenlétet a területen. Általánosságban megfigyelhető volt, hogy a nemzetközi szervezetek és a nagyhatalmak nagyban befolyásolták a közel-keleti színteret. Kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy a Közel-Kelet jövője nagyban függ a nemzetközi közösségek hajlandóságától és képességétől arra, hogy hatékonyan kezelje a régióban kialakult krízishelyzeteket. Az oktatás és a társadalmi integráció elősegítése, valamint a gazdasági lehetőségek bővítése mind hozzájárulhat a régió stabilitásának növeléséhez. Ezek a megfigyelések reményt adhatnak arra, hogy a közel-keleti régió képes legyen leküzdeni a múlt szörnyű veszteségeit és egy stabilabb, békésebb jövő felé haladni. Véleményem szerint a valódi változás csak akkor érhető el, ha a nemzetközi közösségek és a helyi szereplők is együttműködnek, figyelembe véve a régió összetett történelmét és társadalmi szerkezetét. | |
| 695 | |a háború | ||
| 695 | |a Izrael | ||
| 695 | |a Közel-Kelet | ||
| 695 | |a megbékélés | ||
| 695 | |a Palesztina | ||
| 700 | 1 | |a Pájer Enikő |e ths | |
| 700 | 1 | |a Sáringer Dr. habil János |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56342/1/S%C3%B3v%C3%A1g%C3%B3%20M%C3%A1rk_2024_Szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56342/2/B%C3%8DR%C3%81LAT_S%C3%B3v%C3%A1g%C3%B3%20M%C3%A1rk.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56342/3/S%C3%B3v%C3%A1g%C3%B3%20M%C3%A1rk_B%C3%ADr%C3%A1lat.pdf |z Dokumentum-elérés |