Törökország felértékelődése a külgazdaságpolitikában és a külpolitikai irányváltás hatása a 21. századi EU – török gazdasági kapcsolatok alakulásában
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Európai Unió geopolitika külgazdasági kapcsolatok külgazdasági politika külgazdasági stratégia Törökország |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/56854 |
| Kivonat: | Összefoglaló: Az elmúlt évtizedekben Törökország külpolitikáját és gazdasági stratégiáját lényeges változás jellemezte. Az 1923-ban létrejött Török Köztársaság egészen az 1980-as évekig a külkapcsolatok kialakítása és elmélyítése helyett, inkább a belső piaci igényeket kielégítő iparok létrehozására és megerősítésére szolgáló importhelyettesítő stratégiát tartotta szem előtt.Az 1980-as évektől Turgut Özal miniszterelnöksége, majd elnöksége idején indult meg a gazdasági és társadalmi liberalizálódás és egy jelentős változás a török külpolitikában, illetve a diplomáciai kapcsolatokban egyaránt. Az Özal által koordinált Gazdasági Stabilizációs Program teljesen megváltoztatta a bezárkózó stratégiát folytató gondolkodást.Az ország regionális státusza jelentősen megváltozott, az euroatlanti szövetséghez tartozó és a nyugati térséggel együttműködő területi kapcsolatai felerősödtek.Törökország 1999 óta tagjelöltje az Európai Uniónak. Az 1995-ben aláírt vámuniós megállapodás szorosra fűzte kereskedelmi kapcsolatukat, melynek eredményeként az EU és Törökország gazdasági kontaktusa felértékelődött. Törökország eszmeiségét sokáig az erőltetett „európaizálás” jellemezte, azonban az elhúzódó és akadozó csatlakozási tárgyalások eredményeként a fókuszt egyre inkább a szomszédos régiókkal történő kapcsolatok helyreállítására kezdte helyezni.Orientációs dilemmája miatt folyamatosan keresi a helyét. Visszatérő kérdés számára, hogy a nyugati modernizációs utat követő politikáját folytassa-e, vagy keleti gyökereihez visszatérve alternatív fejlődési utat keressen.Törökországnak régóta célja a Kelet és a Nyugat közötti „híd” szerepét betölteni és a két civilizáció között mediátorként közreműködni. Ezen túlmutatóan célja, hogy Törökország a regionálisan és gazdaságilag is a világ meghatározó szereplője legyen. Egyfajta „vonzó állam”, amely a keleti és nyugati gondolkodás, illetve a két civilizáció elemeit ötvözve, a 21. század legversenyképesebb társadalma lehet.Jelen szakdolgozatom a török külgazdasági stratégia és külpolitikai orientáció átalakulása mögött álló okokat, eseményeket és a változások török gazdaságra gyakorolt hatását vizsgálja. Ezzel egyetemben azt kutatja, hogy Törökország legígéretesebb fejlődő országként, stratégiai elhelyezkedését, sajátos adottságait, geopolitikai helyzetét, külgazdaságpolitikai szemléletváltását kihasználva képes lehet-e az Európai Unióval a külgazdaságpolitikai kapcsolatait elmélyíteni és ezzel egyetemben a világgazdaság befolyásos szereplőjévé válni. |
|---|