Az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatok, kiemelt figyelemmel Magyarország és Kína viszonyára
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | EU gazdasági átalakulás kína Magyarország nemzetközi tőkeáramlások |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/56933 |
| Kivonat: | Az Európai Unió (EU) és Kína kapcsolata az elmúlt évtizedekben folyamatosan alakult. Az EU Kínát egyaránt tekinti stratégiai partnernek, gazdasági versenytársnak és rendszerszintű riválisnak. E komplex kapcsolatban az uniós tagállamok eltérő hozzáállást tanúsítanak, ami különböző érdekeket és történelmi, valamint gazdasági tényezőket tükröz. Magyarország Kínával ápolt kapcsolatai egyediek az EU összefüggésében, mivel a magyar kormány az elmúlt években jelentős hangsúlyt fektetett a Kínával való együttműködésre, amit a "Keleti Nyitás" politikájában fogalmazott meg. Magyarország egyike azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek különösen nyitottak voltak a kínai befektetésekre, például a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésében és más infrastruktúra-projektekben. Ezen túlmenően Magyarország aktív szerepet vállalt a 16+1 (ma már 14+1) formátumban, amely Kína és közép-kelet-európai országok együttműködését célozza. Az EU és Kína viszonyát bonyolítja az emberi jogok helyzete, a technológiai és kereskedelmi konfliktusok. Magyarország azonban gyakran eltérő álláspontot képvisel az EU-n belüli konszenzustól, amikor blokkolja az EU egységes kritikáját a kínai emberi jogi helyzettel kapcsolatban. Az absztrakt összegzésében az EU és Kína kapcsolata a globális és regionális érdekek metszéspontjában helyezkedik el, míg Magyarország kiemelkedő példája annak, hogyan befolyásolják az egyes tagállamok nemzeti érdekei az uniós szintű politikai döntéshozatalt. |
|---|