Az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatok, kiemelt figyelemmel Magyarország és Kína viszonyára
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | EU gazdasági átalakulás kína Magyarország nemzetközi tőkeáramlások |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/56933 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg56933 | ||
| 005 | 20250312110842.0 | ||
| 008 | 250312suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Kovács Krisztina | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatok, kiemelt figyelemmel Magyarország és Kína viszonyára |c Kovács Krisztina |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Az Európai Unió (EU) és Kína kapcsolata az elmúlt évtizedekben folyamatosan alakult. Az EU Kínát egyaránt tekinti stratégiai partnernek, gazdasági versenytársnak és rendszerszintű riválisnak. E komplex kapcsolatban az uniós tagállamok eltérő hozzáállást tanúsítanak, ami különböző érdekeket és történelmi, valamint gazdasági tényezőket tükröz. Magyarország Kínával ápolt kapcsolatai egyediek az EU összefüggésében, mivel a magyar kormány az elmúlt években jelentős hangsúlyt fektetett a Kínával való együttműködésre, amit a "Keleti Nyitás" politikájában fogalmazott meg. Magyarország egyike azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek különösen nyitottak voltak a kínai befektetésekre, például a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésében és más infrastruktúra-projektekben. Ezen túlmenően Magyarország aktív szerepet vállalt a 16+1 (ma már 14+1) formátumban, amely Kína és közép-kelet-európai országok együttműködését célozza. Az EU és Kína viszonyát bonyolítja az emberi jogok helyzete, a technológiai és kereskedelmi konfliktusok. Magyarország azonban gyakran eltérő álláspontot képvisel az EU-n belüli konszenzustól, amikor blokkolja az EU egységes kritikáját a kínai emberi jogi helyzettel kapcsolatban. Az absztrakt összegzésében az EU és Kína kapcsolata a globális és regionális érdekek metszéspontjában helyezkedik el, míg Magyarország kiemelkedő példája annak, hogyan befolyásolják az egyes tagállamok nemzeti érdekei az uniós szintű politikai döntéshozatalt. | |
| 695 | |a EU | ||
| 695 | |a gazdasági átalakulás | ||
| 695 | |a kína | ||
| 695 | |a Magyarország | ||
| 695 | |a nemzetközi tőkeáramlások | ||
| 700 | 1 | |a Dr. Moldicz Csaba |e ths | |
| 700 | 1 | |a Majoros Dr. Pál |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56933/1/KOV%C3%81CS%20KRISZTINA-SZAKDOGA.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56933/2/Kov%C3%A1csKrNyilatkozat.PDF |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56933/3/Szakdolgozat%20bi%CC%81ra%CC%81lat%20copy.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56933/4/Kov%C3%A1cs%20Krisztina%20K%C3%ADna-EU.pdf |z Dokumentum-elérés |