A választási kampányok vesszőparipája a Z generáció politikai részvétele, motivációik és kommunikációs stratégiák
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | kommunikáció pártprogramok választási kampány választói részvétel Z generáció |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/56977 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg56977 | ||
| 005 | 20250312110930.0 | ||
| 008 | 250312suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Cserhalmi András Bence | |
| 245 | 1 | 2 | |a A választási kampányok vesszőparipája |b a Z generáció politikai részvétele, motivációik és kommunikációs stratégiák |c Cserhalmi András Bence |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Ez a szakdolgozat a Z generáció politikai részvételének, motivációinak és a velük való hatékony kommunikáció kihívásainak komplex vizsgálatát végzi el magyarország kontextusában. A kutatás középpontjában a Z generáció választási kampányokhoz való viszonya, politikai attitűdjei, motivációI, valamint a politikai pártok és politikusok kommunikációs stratégiáI állnak. A dolgozat három fő hipotézis köré épül: (1) a politika a Z generáció számára csak sokadrangú érdeklődési kör, ami így alacsonyabb választóI hajlandóságot eredményez; (2) az ügyalapú, konkrét problémákra fókuszáló kommunikáció hatékonyabb az általános, komplex ígéreteknél; (3) a politikai pártok kommunikációja a brand recognition szintjén megakad, (nem képes pozitív pártpreferenciákat és választásra ösztönző megfontolásokat kialakítani).A hipotézisek alapos vizsgálatához vegyes módszertant alkalmaztam. Aelőzetesen 8 kvalitatív, mélyinterjút folytattam le, hogy megismerhessem a korcsoport mélyebb érzéseit és elgondolásait a politika és a kampányok kapcsán. Ezek az élmények, és hallott elképzelések alapozták meg a kérdőív kérdéseit, hogy további megbizonyosodást kapjak a hallottakról. A mélyinterjúk során a beszélgetések nyitottak és kötetlenek voltak, de előre meghatározott témák mentén zajlottak. A kvantitatív kutatás alapját egy 130 főt érintő online kérdőív képezi, amely a demográfiai adatokon túl a politikai érdeklődést, az információszerzési forrásokat, a választási magatartást, a pártokkal és politikusokkal kapcsolatos véleményeket, valamint a kampánykommunikációval szembeni elvárásokat térképezi fel. A kérdőív kérdései többnyire likert-skálán alapultak, de nyitott kérdések is szerepeltek, hogy a válaszadók árnyaltabban is kifejezhessék véleményüket. A kérdőív terjesztése online platformokon keresztül történt, ami a minta reprezentativitását korlátozza. A minta túlnyomórészt budapesti, felsőfokú végzettségű, fiatal nőkből állt, ami a kapott eredmények értelmezésekor figyelembe vett torzító tényező.A kutatás eredményei szerint a kérdőívben résztvevő Z generáció tagjai – bár a minta nem reprezentatív – politikailag aktívabbak az országos átlagnál, de részvételüket számos tényező gátolja. A politika nem tartozik a legfontosabb érdeklődési körükhöz, a mindennapi életükben kevésbé releváns. A választási folyamatban való részvételüket leginkább a változtatás lehetősége motiválja, míg a tüntetéseken és párteseményeken való részvételi hajlandóság alacsony, főként a pártokkal való azonosulás miatti félelem, a hasznosság hiányának érzése és az időhiány miatt. A pártokkal szembeni bizalom meglehetősen alacsony. A leggyakoribb kritikákat a be nem váltott ígéretek, az átláthatatlanság, a korrupció és a fiatalok problémáinak meg nem értése adta. A válaszadók többsége úgy érzi, hogy a pártok nem képviselik érdekeiket, és a politikai rendszerben nincs valódi befolyásuk. A szavazatuk súlyát is sokan megkérdőjelezik. A politika iránti érdeklődés és a szavazási hajlandóság közötti korreláció erős, a hipotézist bizonyíthatja.A kampánykommunikáció tekintetében a kitöltők az őszinteséget, a konkrét javaslatokat, a megvalósítható célokat és a szakmaiságot részesítették előnyben az általános, komplex ígéretekkel és a negatív kampányolással szemben. Bár az ügyalapú kommunikáció enyhe preferenciát kapott, az eredmények árnyaltabb képet mutatnak: a fiatalok mindkét megközelítést fontosnak tartják, a prioritások a kontextustól és a problémák sürgősségétől függenek. A felmérésekben szereplő kampányüzenetek értékelése során kiderült, hogy az általánosabb, kevésbé számonkérhető ígéretek népszerűbbek voltak a konkrét, mérhető célokat tartalmazó üzeneteknél. Ez arra utal, hogy a fiatalok komplexebb problémákat látnak, és nem elégszenek meg egyetlen ügyre fókuszáló megoldásokkal. A hipotézis nem cáfolható, azonban nem is támasztható teljesen alá.A márkafelismerés szintjén a kutatás részben alátámasztja a hipotézist, miszerint a pártok kommunikációja nem képes pozitív pártpreferenciákat és választásra ösztönző megfontolásokat kialakítani. Míg a pártok logóit a legtöbben felismerték, a politikusok ismertsége már eltérőbb, és a hitelesség megítélése is erősen megosztott. A tisza párt és magyar péter kiemelkedően pozitív megítéléssel rendelkezik a mintában, ami a párt gyors felemelkedését és a fiatalok körében való népszerűségét tükrözi. A többi párt és politikus hitelessége alacsony, különösen a fidesz és a dk esetében. A kérdőívben szereplő politikusok közül magyar péter és karácsony gergely kapta a legtöbb pozitív visszajelzést a kommunikációjukra vonatkozóan. Az ő esetük mutat rá leginkább arra, hogy a márkafelismerés hipotetizált plafonja mégis áttörhető.Összességében a kutatás eredményei rámutatnak a Z generáció politikai részvételének komplexitására és a hatékony politikai kommunikáció kihívásaira. A fiatalok elvárják az őszinteséget, a szakmaiságot és a konkrét megoldásokat, de a politikai rendszerbe vetett bizalmuk alacsony. A pártoknak átfogó kommunikációs stratégiát kell kidolgozniuk, amely figyelembe veszi a fiatalok igényeit és a digitális környezet sajátosságait. A tisza párt és magyar péter példája azt mutatja, hogy a pozitív márkaépítés lehetséges, de a hosszú távú sikerhez a program kidolgozása, a pártszervezet elmélyítése és a folyamatos párbeszéd elengedhetetlen. A kutatás eredményei szélsesebb körű vizsgálatot igényelnek a Z generáció politikai részvételének mélyebb megértése és a hatékony politikai kommunikáció fejlesztése érdekében, nagyobb és reprezentatívabb mintán. | |
| 695 | |a kommunikáció | ||
| 695 | |a pártprogramok | ||
| 695 | |a választási kampány | ||
| 695 | |a választói részvétel | ||
| 695 | |a Z generáció | ||
| 700 | 1 | |a Ghazal Mahmoud Jamil |e ths | |
| 700 | 1 | |a Szűcs Péter |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56977/1/Cserhalmi_Andr%C3%A1s_Bence_Szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56977/2/Cserhalmi%20Andra%CC%81s%20Bence%20-%20szakdolgozat%20biralat%20Mesterkepzes-%20belso%CC%8B%20konzulens-%20Ghazal%20Mahmoud.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/56977/3/szakdolgozat%20e%CC%81rte%CC%81kele%CC%81s.pdf |z Dokumentum-elérés |