Borítókép

A legújabb kori Magyar-Japán kulturális kapcsolatok bemutatása a Tokiói Magyar Kulturális Központ és a Japán Alapítvány tevékenységein keresztül

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Buzás Barnabás Noel
További közreműködők: Sato Dr. Noriko
Székács Dr. Anna
Dokumentumtípus: Diplomadolgozat
Kulcsszavak:diplomácia
diplomáciai szervezetek
interjúk
intézmény feladata
Japán
kultúra tanulmányok
Magyarország
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/57160

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg57160
005 20250312111259.0
008 250312suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Buzás Barnabás Noel 
245 1 2 |a A legújabb kori Magyar-Japán kulturális kapcsolatok bemutatása a Tokiói Magyar Kulturális Központ és a Japán Alapítvány tevékenységein keresztül  |c Buzás Barnabás Noel  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Magyarország és Japán kapcsolatainak 150. évfordulóját ünnepelte 2019-ben. Az esemény megkoronázásaként Tokióban megalakult a 26. Liszt Magyar Kulturális Intézet, így a magyar kulturális diplomácia újabb ága fejlődött ki. Közel két évtizeddel korábban, 1991-ben Magyarországon megalakult a Japán Alapítvány Budapesti Irodája, ami pedig Japán kulturális értékeinek továbbítására szolgál. A szakdolgozatom e két intézmény tevékenységén keresztül ismerteti a jelenkori magyar-japán kulturális kapcsolatokat. A dolgozatban olvasható japán szavakra és kifejezésekre a Hepburn átírás lett használva. A témaválasztást személyes motivációim is hajtották. Egyetemi tanulmányaim kezdete óta érdekel a japán nyelv, két szemesztert Japánban tudtam tölteni és a környezetemben nehezen tudok olyan személyt megemlíteni, aki ne érintkezett volna az ország egy bizonyos oldalával. Érdekelt, hogy a diplomácia területén a két ország hogyan lépett kapcsolatba és milyen értékek születtek ez által. Vizsgálatom fókuszában szerepel a kulturális diplomácia jelentése és feladata az országok közti kapcsolatok kezelésében, a két ország kultúrájának kapcsolata és a kapcsolatok fejlődése, milyen szerepet játszanak az intézmények ebben és mi a véleménye és esetleges tapasztalata a két nemzet népének egymás kultúrájával. A dolgozat első fejezete ismerteti a diplomácia bizonyos szakágainak fogalmait, kifejezett hangsúlyt fektetve a kultúra diplomáciára és a „Soft power” fogalmára. A második fejezet a magyar és japán kulturális kapcsolatainak nemzetközi színtérbe való belépésének történetét hivatott összefoglalni röviden a 20. században, és ezt követi a két ország egymás felé való közeledésének leírása. A harmadik fejezetben a saját primer kutatásaim részletezése olvasható. A fejezet első felében a Japán Alapítvány Budapesti Iroda és a Tokiói Liszt Intézet jelenlegi és volt munkatársaival készített interjúk által bemutatásra kerül a két létesítmény tevékenysége. A fejezet második felében a magyaroknak és japánoknak szánt kérdőívekre kapott válaszok eredményeiről írok. A kérdőív arra irányult, hogy a válaszadók mennyire vannak tisztában a másik nép kultúrájával, jellegzetességeivel, az intézmény programjaival, a programok helyszíneivel és milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a programokról, valamint arra, hogy mit várnának el egy a kultúrát bemutató intézménytől. Magyarország és Japán igen eltérő körülmények között jutott el arra a kapcsolati szintre, ami jelenleg is fennáll. A második világháború után, a kulturális tevékenységek felfutására egészen az 1973-as kulturális egyezmény, és ezt követően a rendszerváltoztatás időszakáig kellett várni. 1991-ben, amikor is a Japán Alapítvány kihelyezte egyik irodáját Budapestre, a kulturális kapcsolatok újabb erősödése kezdődött. Magyarország csak ezt követően, 2019-ben tudott egy hasonló alapokon nyugvó intézetet létrehozni. A Japán Alapítvány Budapesti Irodája nem csak országos, de régiós téren is lát el feladatokat, így tevékenysége jelentősebb súlyt képvisel a kultúra ismertetésében. A kutatásom alapján a magyar Liszt Intézet igyekszik egzisztenciálisan felzárkózni, ámbár ezen törekvés elérése hosszú folyamatnak ígérkezik. Magyarország összességében véve kisebb és közel sem képvisel akkora jelenlétet a világban, mint Japán. Itthon nehéz találni olyan személyt, akinek ne lenne valamiféle elképzelése a felkelő nap országáról, akár a Magyarországra bezúduló popkulturális produktumok által is, így a Japán Alapítvány Budapesti Irodája támaszkodhat ezekre a tudásokra. A magyar kultúra ezzel ellentétben, Japánban számottevően ritkábban jelenik meg. A cél, egy benyomás, egyfajta ismeret megosztása hazánkról. Az ismeretlen ismertetése. A primer kutatásom eredményei is ezt tükrözik. Mindkét ország lakosságából a 19-25 év közötti korosztály képviselte magát túlnyomó többségben. A magyar kitöltők részéről a Japán Alapítvány Budapesti Irodájának munkássága dicséretet és elismerést kapott, éreztetve tevékenységének hatását, míg a japán kitöltők között azok, akik rendelkeznek bárminemű ismerettel Magyarországról, mindezt főként emberi kapcsolataik, esetlegesen tanulmányaik, közösségi és hagyományos média fogyasztása közben szerezték. Viszont, míg a magyar válaszolók fele nem vett részt vagy nem hallott semmiféle kérdőívben feltüntetett eseményről és/vagy programról, ami Japánhoz kötődik, ez a japán kitöltők háromnegyedére igaz Magyarországhoz köthető tevékenységekkel kapcsolatban. Mindkét ország kitöltői kifejezték igényüket a nagyobb publicitás iránt. Sokan a kérdőívben hallottak először ezekről a lehetőségekről. Kutatásom során láthattam, hogy a két intézmény tevékenységében fontos szerepet tölt be a két ország közötti hasonlóságok és különbségek kiemelése, kontextusba emelése, amelyek segítségével megszólíthatja és érdeklődést kelthet a lakosságban, akár online formában is. Példának okán hatalmas sikert ért el az online Filmhét a Japán Alapítvány szervezésében, ami szintúgy ennek a jele. Míg Japánban a TV hatalmas népszerűségnek örvend a lakosság jelentős részében, a fiatalabb generáció inkább telefonjaikra és az online térre hagyatkozik. Legegyszerűbben ezeken a platformokon lehetne őket megszólítani és szépen lassan megismertetni és felkelteni bennük az érdeklődést Magyarország iránt. A Japánban fellelhető magyar vonatkozású helyszínek és csoportosulások promótálásának minél nagyobb támogatása indokolt lehet, hogy ne csak Tokió, hanem a tőle távoli nagyvárosok és a vidék felé is elérjen a magyar kultúra. „Értsd meg a különbségeket; cselekedj a közös pontok alapján.” Andrew Masondo, afrikai veterán, matematikus kijelentése ráilleszthető a fent összefoglaltakra. Elengedhetetlen a hasonlóságainkon keresztül a különbségek ismertetése is. Így akár kialakítható egy jól ismert kulturális környezet, melyen keresztül a különbözőségek ismertetése gyümölcsözővé válhat. 
695 |a diplomácia 
695 |a diplomáciai szervezetek 
695 |a interjúk 
695 |a intézmény feladata 
695 |a Japán 
695 |a kultúra tanulmányok 
695 |a Magyarország 
700 1 |a Sato Dr. Noriko  |e ths 
700 1 |a Székács Dr. Anna  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/57160/1/Buz%C3%A1s%20Barnab%C3%A1s%20Noel%202024%20Szakdolgozat.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/57160/2/2024%20Buz%C3%A1s%20Baranb%C3%A1s%20Noel%20Szakdolgozat%2C%20interj%C3%BA%20k%C3%A9rd%C3%A9sek%20Anita%20Nagy%20r%C3%A9sz%C3%A9re%2C%20Toki%C3%B3i%20Liszt%20Magyar%20Kultur%C3%A1lis%20Int%C3%A9zet%201b.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/57160/3/2024%20Buz%C3%A1s%20Barnab%C3%A1s%20Noel%20interj%C3%BA%20k%C3%A9rd%C3%A9sek%20%C3%A9s%20v%C3%A1laszok%2C%20Toki%C3%B3i%20Liszt%20Magyar%20Kultur%C3%A1lis%20Int%C3%A9zet%201a.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/57160/4/2024%20Buz%C3%A1s%20Barnab%C3%A1s%20Noel%20Szakdolgozat%2C%20Jap%C3%A1n%20Alap%C3%ADtv%C3%A1ny%20Budapesti%20Iroda%20interj%C3%BA.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/57160/5/B%C3%ADr%C3%A1lat%20Buuz%C3%A1s%20Barnab%C3%A1s%20Noel.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/57160/6/2024%20Buz%C3%A1s%20Barnab%C3%A1s%20Noel%20b%C3%ADr%C3%A1lat%20Sz%C3%A9k%C3%A1cs.pdf  |z Dokumentum-elérés 

Hasonló tételek