Ukrán-magyar gazdasági kapcsolatok Kárpátalja tükrében
Elmentve itt :
Szerző: | |
---|---|
További közreműködők: | |
Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
Kulcsszavak: | ellátási lánc - ellátó hálózat fdi gazdasági kapcsolatok határmenti együttműködés ukrán-magyar |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/57272 |
MARC
LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | dolg57272 | ||
005 | 20250312111513.0 | ||
008 | 250312suuuu hu om 000 hun d | ||
040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hu | ||
100 | 1 | |a Simon Dominika | |
245 | 1 | 0 | |a Ukrán-magyar gazdasági kapcsolatok Kárpátalja tükrében |c Simon Dominika |h [elektronikus dokumentum] |
520 | 3 | |a A diplomadolgozatomban az ukrán-magyar gazdasági kapcsolatokat vizsgáltam Kárpátalja tükrében. A téma aktualitása több aspektusból magyarázható. Egyrészt, a szomszédos országok képezik a legközelebbi külpolitikai környezetet, a közvetlen és sikeres együttműködésüktől függ a regionális béke és a stabilitás és ezen túl akár a globális értékláncok formálódása. Kiemelt fontosságot élvez ebből adódóan Magyarország és Ukrajna kapcsolata, mivel Ukrajna önállósodásától kezdve hazánk a mai napig fontos gazdasági és geopolitikai partnernek számít, illetve jelenleg Ukrajnában háború dúl, amely biztonságpolitikai kérdéskört is felvet. Másrészt, a munka fontos eleme a Kárpátalján élő – 2001-es népszámlálás adatai alapján meghatározott– százötvenezer magyar kisebbség, akik helyzete mélyen függ a két ország diplomáciai és ez által a gazdasági kapcsolatának minőségétől. A két ország közötti gazdasági együttműködések nem csupán kétoldalú kapcsolatokat tükröznek, hanem bepillantást nyújtanak abba, hogy a kisebb gazdaságok hogyan illeszkednek a globális gazdasági rendszerbe, illetve az európai integrációs folyamatokba. Az orosz-ukrán háború kitörése következtében Ukrajna az utóbbi évekhez képest még erőteljesebben az európai integráció felé hajlik, viszont a 2019-ben elfogadott kisebbségi jogokat sértő nyelvtörvény (Закон України, 2019) miatt Magyarország (Kormany.hu) mindaddig nem támogatja az európai integrációs törekvéseket, amíg nem biztosítják az alapjogon járó intézkedéseket a magyar kisebbség számára. A fagyos diplomáciai kapcsolat megbéníthatja a gazdasági előrelépést nem csak a két ország, de az Európai Unió között is. A 2014 óta zajló orosz-ukrán konfliktus, amely háborúvá fajult, megváltoztatta a két ország diplomáciai kapcsolatát, ezt igazolják az Ungvári Egyetemen készített szakdolgozatom eredményei, amelynek címe Ukrán-magyar államközi kapcsolatok 1991-2019 között. A jelenlegi kutatásom pedig arra mutat rá, hogy bár a politikai aktív párbeszédet megtorpant, a gazdasági kapcsolatok nem szakadtak meg, sőt egyes esetekben növekedtek is. Kárpátalja – Ukrajna egyik legnyugatibb régiója – különleges helyet foglal el a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatában. A megye gazdasági fejlődését az ukrán központi kormányzat politikái mellett jelentősen befolyásolják a magyar állami- és magánbefektetések, amelyek a kétoldalú kapcsolatok erősítését és a külhoni magyarok megmaradását célozzák. Ezen befektetések nemcsak elősegítik a helyi gazdaság növekedését, de hozzájárulnak a régió stabilitásához és a két ország közötti politikai kapcsolatok elmélyítéséhez is. A munkámban átfogó képet nyújtok az ukrán-magyar gazdasági kapcsolatokról Kárpátalja tükrében, kiemelve a gazdasági – ezen belül kereskedelmi-, tőkekapcsolatok és a turizmus – együttműködések jelenlegi állapotát, múltját, kihívásait és lehetőségeit. A munkám kronológiai szempontból az 1990-91-től napjainkig kiterjedő időhorizontot vizsgálta a két ország között. A dolgozat során a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlődését, a magyar közvetlen külföldi befektetések hatását a regionális gazdasági fejlődésre, valamint azokat a szociális és gazdasági tényezőket tártam fel, amelyek meghatározóak a két ország közötti kapcsolatok dinamikájában. A diplomadolgozatom 3 fejezetből épül fel. Az elsőben az ukrán-magyar diplomáciai kapcsolatokra majd a gazdasági kapcsolatok fejlődésére fókuszáltam a magyar rendszerváltástól és Ukrajna függetlenedésétől 2000-ig, majd 2000-től napjainkig. Míg a második fejezetben már a két ország kapcsolata Kárpátaljára vetült, ahol az ukrajnai magyar kisebbséggel rendelkező megye gazdaságát és együttműködését mutattam be Magyarországgal, kiegészítve néhol a mélyinterjúk során elhangzott információkkal. A munkám egyik legizgalmasabb része pedig a kárpátaljaiak véleménye, amelyet a 3-ik fejezetem tartalmaz, bemutatja, hogyan élik meg a jelenlegi helyzetet és miként vélekednek a két ország gazdasági kapcsolatának alakulásáról és annak befolyásoló tényezőiről, amelyek a kárpátaljaiak életét alakítja vagy alakíthatja. | |
695 | |a ellátási lánc - ellátó hálózat | ||
695 | |a fdi | ||
695 | |a gazdasági kapcsolatok | ||
695 | |a határmenti együttműködés | ||
695 | |a ukrán-magyar | ||
700 | 1 | |a Antalóczy Dr. Katalin Júlia |e ths | |
700 | 1 | |a Molnár Dániel |e ths | |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/57272/1/Diplomamunka.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/57272/2/Nyilatkozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/57272/3/B%C3%ADr%C3%A1lat_SimonDominika.pdf |z Dokumentum-elérés |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/57272/4/B%C3%ADr%C3%A1lat_Moln%C3%A1r%20D%C3%A1niel.pdf |z Dokumentum-elérés |