Szerbia Európai Uniós csatlakozási folyamatának kiértékelése – avagy hogyan változott Szerbia megítélésé a nemzetközi színtéren a Délszláv háború után
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | 20. század 21. század Európai Unió Európai Unió bővítése nemzetközi helyzet Szerbia |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/57274 |
| Abstract: | Szakdolgozatom témája Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatának kiértékelése a Délszláv háborút lezáró Daytoni békeszerződés után. 1999-ben az EU elindította az ún. stabilizációs és társulási folyamatot, valamint a stabilizációs paktumot, melyet 2008-ban a Regionális Együttműködési Tanács (RCC) váltott fel. Az unióhoz csatlakozni kívánó országoknak meg kell felelniük a koppenhágai politikai kritériumoknak. A 2003-as Szalonikiben tartott EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó után az EU megerősítette, hogy a Nyugat-Balkáni országoknak az EU-ban a helye. 2022-ben az EU vezetői kifejezték teljes és egyértelmű elkötelezettségüket a csatlakozás terén. Az EU ugyanakkor sajátos stabilizációs és társulási politikát folytat a Nyugat-Balkáni országokkal. Szerbia 2009-ben folyamodott EU-s tagsági kérelem iránt, majd 2012-ben hivatalosan is tagjelölt ország lett, miután megszületett a Koszovó regionális képviseletről szóló megállapodás. A tárgyalások 2014-ben kezdődtek meg, ennek egyik legfontosabb eleme Szerbia és Koszovó viszonya. A 35 tárgyalási fejezetből álló tárgyalássorozat legfontosabb 23.24. fejezetét (mely a jogállamiságot hivatott tárgyalni) 2015-ben nyitották meg. Az összesen 35 tárgyalási fejezetből összesen 22-t nyitottak meg, ezek közül 2-t ideiglenesen lezártak. Szerbia jövőbeli uniós integrációja nagyban függ a Koszovóval való konfliktus rendezésétől, melynek egy jogilag kötelező erőjű átfogó megállapodáshoz kell vezetnie. |
|---|