Kiberbiztonság Az Egyesült Amerikai Államok és Kína kiberbiztonsági stratégiáinak összehasonlítása
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | adatvédelem Amerikai Egyesült Államok biztonságpolitika információbiztonság - adatbiztonság információs technológia kiberbiztonság kibervédelem kína |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58085 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg58085 | ||
| 005 | 20250923125549.0 | ||
| 008 | 250923suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Baschán Lili | |
| 245 | 1 | 0 | |a Kiberbiztonság |b Az Egyesült Amerikai Államok és Kína kiberbiztonsági stratégiáinak összehasonlítása |c Baschán Lili |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozat a kiberbiztonsággal és ezen belül az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság kiberbiztonsági stratégiáinak összehasonlító elemzésével foglalkozik. A kutatás elvégzéséhez szekunder forrásokat használtam, így felmérést, interjút nem készítettem. Olyan témát választottam, amelyhez számos felhasználható irodalom, cikk, dokumentum megtalálható az interneten hivatalos vagy megbízható oldalakról. Továbbá kvaltitatív módszertant alkalmaztam, mivel adatgyűjtéssel, tehát elméleti elemzéssel, szövegek feldolgozásával, értelmezésével haladtam a dolgozat folyamán és alakítottam ki az összefüggéseket. A kibertér napjainkra a globális hatalmi versengés egyik kulcsterületévé vált, ahol az államok nemcsak gazdasági és katonai eszközökkel, hanem információs és technológiai befolyással is harcolnak. A kutatás folyamán az információs és technológiai oldalát közelítem meg inkább a területnek. A kibertér napjainkban egy igen nagy figyelmet igénylő téma, mely a világon mindenkit érint valamilyen módon. Az utóbbi évek során a technológia rohamos fejlődésével, a mesterséges intelligencia megjelenésével, illetve annak minden napi használatával, a hálózatok folyamatos javulásával, egyre jobban digitalizálódunk és szokunk hozzá, hogy hogyan változik a világ a technológia javára. A dolgozatban a fő céljaim közé a kiberbiztonság mint olyan megértése, valamint a két választott hatalom stratégiai megközelítéseit szeretném elemezni és megérteni, mint a két vezető országot a nemzetközi technológiai verseny szereplői között. Feltártam elsősorban, hogy mit jelent a kiberbiztonság és hogyan alakult ki az internetes adatvédelemre irányuló szükséges védekezési intézkedések folyamata. Továbbá, hogy a választott országok miként fordítanak figyelmet a biztonságra, hogyan kezelik a kiberfenyegetéseket, és hogyan viszonyulnak a nemzetközi együttműködéshez. Ehhez alapul vettem a stratégiák történeti fejlődését, főbb dokumentumait, a döntéshozó szerveket és jogszabályi környezetüket. Az Egyesült Államok kiberstratégiájának középpontjában a nyílt, biztonságos és megbízható internet fenntartása áll, amely összhangban van az amerikai demokratikus értékekkel és a szabad információáramlás iránti elkötelezettséggel. Ezzel szemben Kína kiberbiztonsági megközelítése az állami szuverenitás, a társadalmi stabilitás és az információk feletti ellenőrzés fenntartását helyezi előtérbe, ami jól tükrözi a kínai politikai rendszer sajátosságait. Az USA aktívan támogatja a szövetségi rendszerek megerősítését, valamint a kiberfenyegetések elleni kollektív fellépést, például a NATO és más multilaterális szervezetek keretében. Ezzel szemben Kína a kibertér feletti állami ellenőrzést hangsúlyozza, és saját „kiber-szuverenitás” elvét követi. A dolgozat elemzi, hogy a technológiai fejlődés hogyan formálja a két ország kiberbiztonsági politikáját. Kitérek arra is, hogy az USA és Kína közötti milyen kibertérbeli konfliktusokra került sor, ami meghatározó szerepet kap a versengésük terén. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a két ország stratégiája alapvetően eltérő értékrenden és biztonsági logikán alapul, de mindkettő sikeres a maga módján. Míg az Egyesült Államok inkább a szövetségi együttműködésre, a szabadságjogok védelmére és a nyitott technológiai fejlődésre helyezi a hangsúlyt (és ezzel előnyösebb helyre pozícionálta magát a versenyben), addig Kína központosított, belső stabilitásra épülő rendszert működtet. A jövőben az Egyesült Államok és Kína közötti kiberkapcsolatokat úgy vélem továbbra is a stratégiai verseny és a kölcsönös bizalmatlanság határozza meg, ami eltérő politikai nézeteikre vezethető vissza. Bár a technológiai fejlődés és a hozzáállás változása kínálhat közös érdekeket, az együttműködés esélyei korlátozottak maradnak, tekintettel a múltbeli tapasztalatokra és a konfliktusok magas kockázatára. A globális kiberbiztonság jövője, valamint az internet fejlődése nagyrészt attól függ majd, miként alakul ez a bonyolult és folyamatosan változó kapcsolat az USA és Kína között. | |
| 695 | |a adatvédelem | ||
| 695 | |a Amerikai Egyesült Államok | ||
| 695 | |a biztonságpolitika | ||
| 695 | |a információbiztonság - adatbiztonság | ||
| 695 | |a információs technológia | ||
| 695 | |a kiberbiztonság | ||
| 695 | |a kibervédelem | ||
| 695 | |a kína | ||
| 700 | 1 | |a Dr. Kovács László |e ths | |
| 700 | 1 | |a Nagy Dr. Milada |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58085/1/baschan_lili_szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58085/2/Baschan_Lili_szakdolgozat_biralat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58085/3/B%C3%ADr%C3%A1lat%20-%20Basch%C3%A1n%20Lili.pdf |z Dokumentum-elérés |