Az új opricsnyina jelensége– a posztszovjet Oroszország emlékezetpolitikája
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | IV. Iván Neomedievalizmus opricsnyina Oroszország politikatörténet Resztalinizáció Sztálin kultusz |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58101 |
| Abstract: | Szakdolgozat címe: Az új opricsnyina jelensége– a posztszovjet Oroszország emlékezetpolitikája A kutatásom középpontjában az opricsnyina témája áll, azt mutatom be, hogy az új opricsnyina eszméje hogyan formálódott a posztszovjet Oroszországban. Szakdolgozatom célja annak vizsgálata, hogy a jelenkori orosz politika miként alakítja a történelmi emlékezetet, hogyan befolyásolja Rettegett Iván alakjának, tevékenységének (terrorjának) és az általa létrehozott opricsnyina szerepének a megítélését, valamint miként használja fel mindezt a hatalom megszilárdítására. Kutatási kérdéseim: · Hogyan manipulálja a Kreml a történelmi emlékezetet? · Milyen neomedievalista folyamatok érhetőek tetten az opricsnyina eszméjével foglalkozó írásokban (köztük Alekszandr Dugin Az opricsnyina metafizikája című munkájában)? · Milyen hatása van a múlt átírásának a társadalomra és a politikai hatalomra? · Hogyan függ össze és milyen szerepe van az opricsnyinának és Sztálin kultuszának a mai orosz társadalomban? Szakdolgozatom magyar, orosz és angol nyelvű szekunder források (szakirodalmak, tudományos cikkek és tanulmányok) elemzésére épül. A kutatás során kvalitatív módszertant alkalmazok az eltérő nézőpontok összehasonlítására, valamint a főbb narratívák és értelmezési keretek azonosítására. Deduktív megközelítéssel vizsgálom a történelmi és a jelenkori politikai diskurzus közötti összefüggéseket. A kutatásom feltérképezi a neomedievalizmus, a resztalinizáció, az új orpicsnyina és az eurázsianizmus jelenségek sajátosságait, továbbá a történelmi emlékezet manipulálásának politikai és társadalmi hatásait a putyini hatalomgyakorlásban. Elemzésem alapján megállapítottam, hogy a posztszovjet Oroszország tudatosan formálja IV. Iván és Sztálin megítélését, annak érdekében, hogy legitimálja tekintélyuralmi rendszerét és társadalmi kontrollt gyakoroljon. Az opricsnyina és a sztálinizmus együttesen alkotják a putyini ideológiai rendszer alapját, amely a középkori és sztálini hagyományok újraértelmezésén keresztül igazolja az állami erőszakot és az antidemokratikus irányvonalat. A terror eszközként való alkalmazása nem csupán a fizikai erőszakra korlátozódik, hanem a társadalom gondolkodására és kollektív tudattalan manipulációjára is kiterjed, és szoros kapcsolatban áll a középkori és sztálini hagyományokkal. A putyini rendszerben a terror kulturális normává vált, amely a történelmi emlékezet és ideológiai alapok megerősítésén keresztül válik elfogadottá. A neomedievalista emlékezetpolitika és resztalinizáció együttes hatása révén a putyini rezsim ideológiai gépezete stabilizálja hatalmát. Az emlékezet manipulálása és a torzított történelmi narratívák közvetítése elengedhetetlen eszközei az autoritárius rendszer fenntartásának. A jövőben fontos figyelemmel kísérni, hogy Putyin rendszere hogyan reagál a belső ellenállásra és nemzetközi kritikákra. Az orosz-ukrán háború és a geopolitikai feszültségek hatása tovább bonyolíthatja a politikai helyzetet. Kutatásom alapján úgy vélem, hogy a putyini rendszer hosszú távú fennmaradása a társadalmi ellenőrzés, megfélemlítés és elnyomás sikeres kiépítésétől függ, de kérdéses, hogy a rendszer képes lesz-e hosszú távon megtartani hatalmát. |
|---|