A banki digitalizáció hatása a fenntarthatóságra és költséghatékonyságra
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | bank CSR digitalizáció fenntarthatóság fintech |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58245 |
| Abstract: | Szakdolgozatom középpontjában a digitalizáció banki szektorra gyakorolt hatása áll, különös tekintettel a költséghatékonyságra és a fenntarthatóságra. Kutatásom a Raiffeisen Bank példáján keresztül mutatja be, hogy a digitális csatornák elterjedése milyen változásokat eredményezett a bank működésében, és milyen mértékben járult hozzá a munkaerőköltségek optimalizálásához, valamint a környezeti terhek csökkentéséhez.A téma aktualitását egyrészt a fintech szektor előretörése adja, másrészt a fogyasztói szokások átalakulása, amely a pénzügyi szolgáltatások területén is egyre nagyobb hangsúlyt helyez az online és mobilcsatornákra. A COVID-19 világjárvány tovább gyorsította a digitalizáció terjedését, hiszen az ügyfelek és a bankok is rákényszerültek az alternatív, digitális megoldások alkalmazására. Ezt felismerve a Raiffeisen Bank elindította a prémium ügyfelek számára kifejlesztett Raiconnect videós csatornát, amely lehetővé teszi számukra, hogy befektetéseiket otthonukból, dedikált referensük segítségével, kényelmesen és biztonságosan intézzék.A dolgozat elméleti keretét a vállalati fenntarthatóság, a CSR, a digitális transzformáció, valamint a lakosság pénzügyi műveltségének vizsgálata adja. A szakirodalom feldolgozását követően PESTEL és SWOT elemzésekkel mutatom be a digitális fejlesztések környezeti, gazdasági és szervezeti hátterét.Kutatásom három fő kérdéskör köré épül. Először azt vizsgálom, hogy milyen mértékű munkaerőköltség-megtakarítást eredményezett a digitális csatornák (online számlanyitás, befektetési tranzakciók, személyi kölcsön igénylés) terjedése. Ezt követően kvantitatív számításokkal támasztom alá, hogy a digitalizáció hogyan befolyásolta a papírfelhasználás mértékét, és ezáltal milyen pozitív környezeti hatásokat ért el a bank. A harmadik kutatási terület az ügyfélviselkedésre, azon belül is az életkor és a digitális csatornaválasztás közötti kapcsolatra fókuszál. Vizsgálatom során korcsoportokra bontva elemeztem, hogy a befektetési tranzakciók során mely ügyfélrétegek hajlamosabbak az online, videós, illetve fióki ügyintézést választani.Következtetéseimet több év banki adatainak összehasonlító elemzése alapján vontam le. A munkaerőköltségek tekintetében kimutatható volt, hogy a digitális folyamatok térnyerésével jelentős megtakarítások érhetők el, különösen a személyes ügyintézést nem igénylő tranzakciók esetében. A papírfelhasználás csökkenése révén a környezetre gyakorolt hatások is érzékelhetőek.Az életkori elemzés megerősítette azt a feltételezést, hogy a fiatalabb ügyfelek szignifikánsan nagyobb arányban használják a digitális csatornákat, míg az idősebb korosztály továbbra is előnyben részesíti a hagyományos fióki ügyintézést. Ez a megállapítás fontos kiindulópontot jelenthet a célzott ügyfélkommunikáció és a digitális edukáció tervezéséhez.A dolgozatban bemutatott eredmények alapján konkrét javaslatokat fogalmaztam meg a Raiffeisen Bank digitális stratégiájának továbbfejlesztésére. Ezek közé tartozik a digitális csatornák arányának további növelése, a papíralapú ügyintézés minimalizálása, valamint a korosztályi sajátosságokra épülő ügyfélmegszólítás kialakítása. Meggyőződésem, hogy a bemutatott kutatási eredmények nemcsak a bank működésének optimalizálását, hanem annak fenntarthatósági céljait is hatékonyan szolgálják. |
|---|