Demográfiai változások napjainkban
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | 2008-as válság 21. század család családi támogatások családtámogatás demográfia demográfiai fejlődés demográfiai folyamatok élveszületés gyermekvállalás koronavírus-járvány (COVID-19) társadalmi fejlődés |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58313 |
| Kivonat: | Magyarország demográfiája a 21. század első évtizedeiben tartósan alacsony termékenységi szinttel és elöregedő korstruktúrával jellemezhető. A társadalom hosszú távú fenntarthatóságához szükséges termékenységi szintet utoljára a Ratkó-korszak idején sikerült elérni, az élveszületések száma pedig évtizedek óta évről évre egyre inkább elmarad ettől a szinttől. 2008-ban Magyarország volt a világ egyik legalacsonyabb termékenységű országa, a 2008-9-es gazdasági világválság évei pedig rekordalacsony születésszámot produkáltak. A magyar kormány a helyzet súlyosságát felismerve határozott és céltudatos családpolitikába kezdett a 2010-es évektől azzal a céllal, hogy a szülőket hozzásegítsék annyi gyermekhez, amennyit eredetileg szerettek volna, a gyermekvállalásból és gyermeknevelésből terheket vállaljanak át, növeljék a gyermekvállalási kedvet, és alapjait tekintve megpróbálják megfordítani ezeket a negatív demográfiai trendeket. Szakdolgozatomban ezen demográfiai trendeknek az okait térképezem fel gazdasági és társadalmi szempontok szerint. Górcső alá veszem a rendszerváltás óta hazánkban végbement társadalmi átalakulásokat, leginkább a nemek szerepének átalakulását. Részletesen foglalkozom a 2010 előtt és után bevezetésre került családpolitikai intézkedésekkel, hogy tágabb rálátást kaphassunk az eszközrendszer kialakulására és fejlődésére. Az elmúlt másfél évtized termékenységének vizsgálata meglehetősen nehézkes, hiszen az időintervallumot beárnyékolja két komoly gazdasági sokk hatása. A Great Recession és a Covid-19 világjárvány demográfiára és gyermekvállalásra gyakorolt hatásaira is kitekintek, hiszen ezek a meghatározó világgazdasági események és hatásaik kilengéseket okoztak a hazai termékenységben. Kutatásomban választ szeretnék kapni arra a kérdésre, hogy a folyamatosan bővülő magyar családpolitikai eszközrendszer célkitűzéseihez mérten sikeresnek mondható-e, érzékelhető volt-e változás termékenység terén, és megfelelő irány-e továbbra is a tipikus pronatalista szemléletet fenntartani. A kutatás megfigyeléseken és statisztikai adatok értelmezésén alapul, azonban ok-okozati összefüggés csak feltételezhető, vagy korlátozottan állapítható meg, hiszen a családpolitikai intézkedéseken, a gazdasági és társadalmi változásokon és a világgazdasági eseményeken kívül más komponensek is befolyásolhatják a nők gyermekvállalását, illetve nem állapítható meg, hogy melyik tényező milyen mértékben befolyásolta a gyermekvállalást. A kutatás és a dolgozat végére mégis levonható egy konklúzió a családpolitika eredményességéről és a szemlélet helyénvalóságáról. |
|---|