A pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság szerepe a magyar lakosság mindennapi életében – Generációk nyomában
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | digitális pénzügyi megoldások generációs különbségek pénzügyi kultúra pénzügyi tervezés pénzügyi tudatosság racionális döntéshozatal |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58334 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg58334 | ||
| 005 | 20250923130549.0 | ||
| 008 | 250923suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Gulyás Gréta | |
| 245 | 1 | 2 | |a A pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság szerepe a magyar lakosság mindennapi életében – Generációk nyomában |c Gulyás Gréta |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A szakdolgozati kutatásom fókuszában a jelenleg hazánkban uralkodó pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság vizsgálata állt. Úgy gondolom, hogy ez a kutatási terület napjainkban egy rendkívül aktuális és társadalmi szempontból is fontos kérdés. A pénzügyi kultúrával és pénzügyi tudatossággal kapcsolatos problémák a fiatal felnőttektől kezdve egészen az idősebb generációkig jelen vannak. A pénzügyi tudatosság segít abban, hogy egy háztartás a megfontolt pénzügyi döntések által javítson pénzügyi helyzetén. Ellenben ez egyre nagyobb kihívást jelent a mai modern társadalom számára. Szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy napjainkban milyen a magyar emberek pénzügyi kultúrája, mit gondolnak a saját pénzügyi ismereteikről. Fontosnak tartják-e a pénzügyi tudatosságot és annak fejlesztését. Tudnak-e racionális döntéseket hozni pénzügyeikben és hogyan nyitnak a digitalizáció nyújtotta lehetőségek felé. Mindemellett célom volt feltárni a pénzügyi tudatoság kapcsán meghúzódó esetleg generációk különbségeket, valamint annak háttértényezőit. Fontosnak tartottam vizsgálni a magyar emberek pénzügyi attitűdjét, hogy milyen pénzügyi magatartást sajátítottak el, mennyire fontos nekik a tudatos cselekvés, mennyire terveznek előre pénzügyeikben és hogyan reagálnak a váratlan helyzetekre. Célom volt, hogy egy valós képet kapjak a magyar lakosság pénzügyi szokásairól és feltárjam az esetlegesen megfigyelhető generációs különbségeket, amely egyértelmű választ ad a pénzügyi kultúra fejlesztésének szükségességéről és irányvonaláról. A kutatási kérdések megfogalmazása és a hipotézisek felállítása után a szekunder kutatás során a témával szorosan összefüggő szakirodalmat tekintettem át. Elsőként bemutattam az egyes generációkat meghatározó társadalmi és gazdasági tényezőket, majd vizsgáltam a pénzhasználati szokásokat, melynek keretében kitértem többek között a pénz fejlődésére, a készpénz- és bankkártyahasználat dilemmájára, a készpénzhasználat visszaszorítására. Majd a készpénzhasználattal összefüggő korábbi kutatási eredményeket is ismertettem. Ezt követően a pénzügyi kultúra szerteágazó fogalmát jártam körbe, mely során ismertettem a különböző megközelítéseket és meghatározásokat, bemutattam a viselkedési közgazdaságtan korlátozott racionalitás elméletét, kitérve a pénzügyi viselkedésre, majd a lakosság pénzügyi kultúráját érintő korábbi kutatási eredményeket is ismertettem. Végül bemutattam a pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket hazánkban. Ezt követően a primer kutatásom során egy kvantitatív kutatást végeztem, melynek keretében egy kérdőívet készítettem. A kérdőívrebeérkezett válaszok alapján a kapott eredményeket minél változatosabban elemeztem, amely során különböző összefüggéseket kerestem az egyes válaszok között.A kapott eredmények alapján összegében az alábbiakat állapítottam meg. A magyar lakosság pénzügyi ismereti magas szintűek, hiszen a korábbi kutatási eredmények is ezt támasztják alá. Ellenben ez a pénzügyi magatartás, valamint a pénzügyi attitűd tekintetében már nem mondható el. Tehát a pénzügyi tudás gyakorlati alkalmazása nem valósul meg, így elmondható, hogy a pénzügyi kultúra fogalomkörének további aspektusait tekintve fejlődésre szorulunk. Azonban a kérdőívet kitöltők szinte mindegyike úgy vélekedik, hogy a pénzügyi tudatosság, annak folyamatos fejlesztése nélkülözhetetlen, melynek elsődleges színtere az oktatási intézmény lenne. A kérdőívet kitöltők többsége saját megítélésükben egy racionális döntéshozónak tekintik magukat. Ezzel szemben a kapott eredmények azt mutatják, hogy az érzelmi befolyás a pénzügyi döntéseknél jelen van, valamint a tökéletlen informáltság is feltételezhető, így teljes racionalitásról nem beszélhetünk, mivel a pénzügyi viselkedést az attitűdök és az érzések egyaránt alakítják. Megállapítottam továbbá, hogy fő generációs különbségek a digitális pénzügyi megoldásokkal szembeni nyitottság kapcsán figyelhetők meg. A digitális pénzügyi megoldások iránti nyitottság az életkor előrehaladtával csökken. A fiatalabb generációk, mint a Z generáció teljesen a digitális technológiák világába születtek, mely pénzügyi szocializációjukban is nagymértékben befolyásoló volt. Az idősebb generáció számára a digitális megoldások kihívást, újdonságot jelentenek, ami úgy gondolom, hogy megalapozza bennük a bizonytalanságot is. A készpénzhasználatot preferálók aránya az életkor előrehaladtával nő, a bankkártyával/bankszámlával rendelkezők száma csökken, míg az életkor előrehaladtával a készpénzmentességre irányuló hajlandóság is csökken. Összességében megállapítottam, hogy a vizsgált generációk mindegyikének fontos a rendszeres megtakarítás, azonban az idősebb generációk jobban tudják kezelni az érzelmi befolyást, ezzel megelőzve az impulzív költekezést.Úgy gondolom, hogy a pénzügyi kultúra és pénzügyi tudatosság fejlesztése egy olyan terület, amely állandó készültséget igényel. Éppen ebből kifolyólag a szakdolgozatom zárásaként javaslatként fogalmaztam meg a fiatalabb generációk oktatási intézményben történő pénzügyi ismereteinek bővítését, amely véleményem szerint nem csak a lexikális tudást, hanem a tudatosság kialakítását is magában foglalja. Valamint az idősebb generációk kapcsán a digitális eszközök megismertetését és népszerűsítését, amely a generációk között fennálló digitalizációs szakadék felszámolásának alapvető kiindulópontja. | |
| 695 | |a digitális pénzügyi megoldások | ||
| 695 | |a generációs különbségek | ||
| 695 | |a pénzügyi kultúra | ||
| 695 | |a pénzügyi tervezés | ||
| 695 | |a pénzügyi tudatosság | ||
| 695 | |a racionális döntéshozatal | ||
| 700 | 1 | |a Hegedűs Dr. Szilárd |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58334/1/Guly%C3%A1s_Gr%C3%A9ta_V4TX32.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58334/2/Msc_O_Guly%C3%A1s_Gr%C3%A9ta.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58334/3/Guly%C3%A1s%20Gr%C3%A9ta.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58334/4/B%C3%ADr%C3%A1lat_Guly%C3%A1s%20Gr%C3%A9ta.pdf |z Dokumentum-elérés |