Gazdasági bűncselekmények-különös tekintettel a számvitel rendjének megsértésére
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | gazdasági bűncselekmények költségvetési csalás pénzhamisítás pénzmosás számvitel rendjének megsértése |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58349 |
| Abstract: | Szakdolgozatomban a gazdasági bűncselekmények körét vizsgáltam meg, külön bemutatva a számvitel rendjének megsértését. Elsődleges célom az volt, hogy egy átfogó képet kapjak a gazdasági bűncselekményekről. Bemutattam pár napjainkban ismeretesebb bűncselekményt, melyhez elsősorban a Btk. megfelelő rendelkezéseit vettem alapul. Illetőleg primer kutatást is végeztem a témában. A dolgozat első részében bemutattam a gazdasági bűncselekmények történeti fejlődését, az egyes történelmi korszakokban - az ókortól a rendszerváltás utáni időszakig, egészen a digitális korban megjelenő új bűncselekményi formákig. A gazdasági bűncselekmények fogalmi meghatározásánál a kriminológiai és jogi megközelítések mellett szemléltettem a gazdasági bűncselekmények főbb típusait. Ezen típusokból részletesen ismertettem a pénzmosás, költségvetési csalás, pénzhamisítás és a számvitel rendjének megsértésének tényállását. A dolgozat második részében primer kutatást végeztem, mely során kérdőíves felméréssel vizsgáltam a gazdasági bűncselekmények társadalmi megítélését, ismertségét és észlelését. A kutatásom eredményei alapján megállapítható, hogy a gazdasági bűncselekmények elterjedtek a társadalomban, és az emberek fontosnak tartják ezen bűncselekmények megelőzését. Megemlítendő továbbá, hogy az emberek szerint a különböző ellenőrzések hatékonyságának növelése kulcsfontosságú lehet a gazdasági bűncselekmények visszaszorításában. A kutatásomhoz két hipotézist állítottam fel. Az első a lakóhely és a bűncselekmények elterjedtségének megítélése, a második a legmagasabb iskolai végzettség és a személyes érintettség közötti összefüggés vizsgálatára irányult. A kutatás eredményeiből kiderült, hogy a felsőfokú végzettségűek nagyobb arányban tapasztaltak közvetlenül gazdasági bűncselekményt, mint az ennél alacsonyabb végzettségűek. Ugyanakkor az elterjedtség megítélésének esetében nem volt szignifikáns az eltérés a kitöltők lakóhely szerinti megoszlása alapján. Ennek megfelelően az első hipotézisemet elutasítottam, a második viszont elfogadásra került. Összességében megállapítható, hogy a gazdasági bűncselekmények visszaszorítása nem csupán jogalkalmazói feladat, hanem a társadalom egészének közös felelőssége. Ehhez javasolt a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos képzések és tudatosságnövelő programok erősítése. Szükségesnek tartom az állami szankciók hatékonyságának fokozását és az ellenőrzési mechanizmusok fejlesztését. Továbbá úgy vélem, fontos lenne a jogi szabályozás folyamatos frissítése, különösen a digitális technológiák fejlődése miatt megjelenő új típusú bűncselekmények kezelése érdekében. |
|---|