Az öntanuló rendszerek korának dilemmája Hogyan formálja át a mesterséges intelligencia mindennapjainkat?
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | automatizáció - automatizálás digitalizáció generatív AI mesterséges intelligencia társadalmi hatás |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58583 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg58583 | ||
| 005 | 20251027142043.0 | ||
| 008 | 251027suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Varga Dóra | |
| 245 | 1 | 3 | |a Az öntanuló rendszerek korának dilemmája |b Hogyan formálja át a mesterséges intelligencia mindennapjainkat? |c Varga Dóra |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése és térnyerése napjaink egyik legmeghatározóbb technológiai és társadalmi folyamata. A 21. században az öntanuló rendszerek – mint például a gépi tanulás, a mélytanulás és a természetes nyelvfeldolgozás – nemcsak az ipari és technológiai szektort alakítják át, hanem egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a társadalmi döntéshozatalban, az oktatásban, valamint az ember-gép interakcióban is. A dolgozat központi kérdése, hogy milyen hatással van a mesterséges intelligencia a mindennapi élet különböző színtereire, és miként formálja át a társadalom működésének szerkezetét. A kutatás célja annak feltérképezése, hogy ezek az intelligens rendszerek milyen mértékben képesek befolyásolni a munkaerőpiaci viszonyokat, a tanulási folyamatokat és az emberi döntések természetét, továbbá milyen társadalmi, gazdasági és etikai dilemmák merülnek fel a technológia alkalmazása során. A bevezető fejezet átfogó képet ad a mesterséges intelligencia történeti kontextusáról, a tudományos és technológiai fejlődés főbb állomásairól, különös tekintettel a szabályalapú rendszerek, az algoritmikus tanulás és a neurális hálózatok fejlődésére. A mesterséges intelligencia jelenlegi állapota olyan kritikus pontot ért el, amely szükségessé teszi a társadalmi és intézményi adaptációt, különösen az oktatás, a munka világa és a jogalkotás területén. A dolgozat bemutatja az MI globális térképét is: az USA, Kína, az Európai Unió, Japán, az Egyesült Királyság és más kulcsszereplők stratégiáit, kutatási befektetéseit és szabályozási megközelítéseit. E nemzetközi kitekintés segítségével világosabbá válik, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai kérdés, hanem geopolitikai és gazdasági versenytényező is. Továbbá, a dolgozat empirikus szakaszában egy primer kutatás keretében kérdőíves felmérésre került sor, amelynek célja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos társadalmi attitűdök és félelmek feltérképezése volt. A kérdőív több korosztályt és társadalmi réteget érintett, lehetővé téve az összehasonlító elemzést. A kapott adatok alapján világossá vált, hogy a technológiai elfogadás és a digitális nyitottság mértéke nagymértékben függ az életkortól, a digitális kompetenciáktól és az iskolázottsági szinttől. Bár a válaszadók többsége elismeri a mesterséges intelligencia hatékonyságát és jövőbeni potenciálját, sokan kifejezték aggályaikat a személyes adatok védelmével, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésével és a döntéshozatali autonómia csökkenésével kapcsolatban. Az összegző fejezet részletesen értékeli a dolgozatban megfogalmazott hipotéziseket és bemutatja az empirikus kutatás főbb eredményeit. A vizsgálat megerősítette azt a feltételezést, hogy az MI technológiák térhódítása alapjaiban változtatja meg a munkaerőpiaci struktúrákat, különösen az alacsonyan képzett, automatizálható munkakörök esetében. Ugyanakkor új lehetőségek is nyílnak a kreatív, stratégiai és technológiai kompetenciákon alapuló foglalkozások előtt. Az oktatás területén az MI eszközök alkalmazása – például adaptív tanulási rendszerek és intelligens tutorok – lehetőséget nyújt a személyre szabott tanulásra, ugyanakkor új kihívásokat is teremt a tanárszerep újraértelmezése és az emberi interakciók csökkenése révén. A dolgozat fontos következtetése, hogy a mesterséges intelligencia jövője nem pusztán technológiai, hanem mély társadalmi kérdés is, amely a kollektív felelősségvállalás elve mentén kezelendő. A döntéshozók, oktatók, technológiai fejlesztők és a társadalom egészének együtt kell működnie annak érdekében, hogy az MI fejlődése ne csak hatékonyabb, hanem igazságosabb, inkluzívabb és átláthatóbb társadalmat eredményezzen. A dolgozat javasolja, hogy már az oktatási rendszerek alsóbb szintjein is jelenjen meg a mesterséges intelligencia tudatos, kritikai feldolgozása, amely segíti a diákokat abban, hogy értő, felelősségteljes és aktív résztvevői legyenek az MI-vel átszőtt társadalomnak. Végezetül, a kutatás korlátai között megemlíthető a válaszadók földrajzi és életkori szórásának viszonylagos korlátozottsága, amely jövőbeli kutatásokkal tovább bővíthető. Emellett szükséges lenne a mesterséges intelligencia hosszú távú hatásainak mélyebb vizsgálata is, különösen a pszichológiai, kulturális és demokratikus folyamatokra gyakorolt befolyás tekintetében. A dolgozat végkövetkeztetése szerint a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai újítás, hanem a 21. század egyik legfontosabb társadalomszervező ereje. | |
| 695 | |a automatizáció - automatizálás | ||
| 695 | |a digitalizáció | ||
| 695 | |a generatív AI | ||
| 695 | |a mesterséges intelligencia | ||
| 695 | |a társadalmi hatás | ||
| 700 | 1 | |a Buday-Sántha Dr. Judit Andrea |e ths | |
| 700 | 1 | |a Szekrényi Péter |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58583/1/Az%20%C3%B6ntanul%C3%B3%20rendszerek%20kor%C3%A1nak%20dilemm%C3%A1ja%20hogyan%20form%C3%A1lja%20%C3%A1t%20a%20mesters%C3%A9ges%20intelligencia%20mindennapjainkat%3F.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58583/2/Varga_D%C3%B3ra_Alap_biralati-szempontok-belso-biralo-alapkepzes2.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58583/3/Varga-D%C3%B3ra_b%C3%ADr%C3%A1lat-Szekr%C3%A9nyi%20P%C3%A9ter.pdf |z Dokumentum-elérés |