Magyar KKV-k kihívásai és lehetőségei a nemzetközi piacra lépés során
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | EU támogatás - EU pályázat exportstratégiák globalizáció kis- és középvállalkozás - KKV nemzetközi piac |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58827 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg58827 | ||
| 005 | 20251027142502.0 | ||
| 008 | 251027suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Varga Fanni | |
| 245 | 1 | 0 | |a Magyar KKV-k kihívásai és lehetőségei a nemzetközi piacra lépés során |c Varga Fanni |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a A globalizáció és a nemzetközi piacok nyitottsága egyre nagyobb lehetőségeket, ugyanakkor kihívásokat is jelent a magyar kis- és középvállalkozások számára. A magyar gazdaság gerincét a KKV-szektor alkotja, amely a foglalkoztatásban és a GDP-termelésben is meghatározó szerepet játszik. Ugyanakkor a nemzetközi piacra lépés során ezek a vállalkozások számos akadállyal találják szembe magukat, legyen szó pénzügyi, piaci, kulturális vagy szabályozási nehézségekről.A téma aktualitását az adja, hogy a hazai KKV-k külpiaci jelenléte még mindig alacsony az EU-s átlaghoz képest. Egy 2023-as kutatás eredménye azt mutatja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások részesedése a foglalkoztatásból, az exportból és az árbevételből a magyar gazdaságban elmarad az OECD országok átlagához képest.Ugyanakkor az elmúlt években számos pozitív példa – például a HELL Energy vagy a Nanushka – bizonyította, hogy a megfelelő stratégiával a magyar cégek is sikeresen versenyezhetnek a globális színtéren. A dolgozatom célja feltárni a magyar KKV-k nemzetközi piacra lépésének kihívásait és lehetőségeit, valamint bemutatni azokat a stratégiákat, amelyek elősegíthetik a sikeres nemzetközi terjeszkedést.Elmondható, hogy a kutatás során összegyűjtött adatok és elemzések alátámasztották a dolgozatban megfogalmazott hipotéziseket.Az első hipotézisem az volt, hogy a pénzügyi források szűkössége az egyik legjelentősebb akadályt jelenti a magyar kis- és középvállalkozások számára, amikor a külpiacra lépés lehetőségét mérlegelik. A kutatás során egyértelműen bebizonyosodott, hogy ez a probléma valóban sok esetben gátolja a terjeszkedési törekvéseket. Több vállalat példáján keresztül láthatóvá vált, hogy a nemzetközi piacokra való belépéshez szükséges jelentős kezdeti beruházások sok esetben meghaladják a hazai vállalkozások saját finanszírozási lehetőségeit. Ugyanakkor azt is megfigyeltem, hogy amikor ezek a cégek sikeresen pályáztak például uniós vagy állami támogatásokra, akkor az így elnyert források lehetővé tették számukra a külpiaci működés megkezdését vagy megerősítését. Így tehát a pénzügyi akadályok leküzdése kulcsszerepet játszik a nemzetközi siker elérésében.A második hipotézisem szerint a piacismeret, valamint a kulturális tényezőkhöz való alkalmazkodás alapvető feltétele a sikeres nemzetközi terjeszkedésnek. A kutatásban elemzett két esettanulmány, mind a HELL Energy mind a Nanushka egyaránt alátámasztják ezt a feltételezést. Mindkét vállalat esetében világosan látszik, hogy a célpiacok sajátosságainak mélyreható megértése, valamint a helyi fogyasztói szokásokhoz való igazodás nélkül nem valósulhatott volna meg ilyen mértékű piaci térnyerés. A Nanushka például Ázsiában helyi tanácsadók és marketingesek bevonásával tudott hatékonyan adaptálódni a fogyasztók elvárásaihoz, míg a HELL Energy a különböző országokban eltérő kommunikációs stratégiákat alkalmazott a sikeres brandépítés érdekében.A harmadik hipotézis azt állította, hogy a közvetett piacra lépési stratégiák, például disztribútorok bevonása, franchise rendszerek kiépítése vagy egyéb partnerségi formák hatékonyabbnak bizonyulnak a magyar KKV-k számára, különösen a földrajzilag vagy kulturálisan távolabb eső piacok esetében. A kutatás során megerősítést nyert, hogy ezek az indirekt módszerek valóban csökkentik a pénzügyi és működési kockázatokat, miközben lehetővé teszik a külpiaci jelenlét kialakítását. Az ilyen modellek különösen előnyösek lehetnek olyan országokban, ahol a belépési költségek magasak, a szabályozási környezet összetett, vagy ahol a fogyasztói kultúra jelentősen eltér a hazaitól.Összességében tehát a kutatás rámutatott arra, hogy a külpiaci terjeszkedés sikere szorosan összefügg a pénzügyi stabilitással, a helyi piacok megértésével és az alkalmazkodóképességgel, valamint a megfelelő piacra lépési stratégia megválasztásával. Bár a külpiacra lépés számos kihívást tartogat, a megfelelő stratégiával és felkészültséggel a magyar KKV-k jelentős sikereket érhetnek el a nemzetközi színtéren is. | |
| 695 | |a EU támogatás - EU pályázat | ||
| 695 | |a exportstratégiák | ||
| 695 | |a globalizáció | ||
| 695 | |a kis- és középvállalkozás - KKV | ||
| 695 | |a nemzetközi piac | ||
| 700 | 1 | |a Frankovics Lilla |e ths | |
| 700 | 1 | |a Hrabovszki Ágnes Zsuzsa |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58827/1/A%20MAGYAR%20KKV-K%20KIH%C3%8DV%C3%81SAI%20%C3%89S%20LEHET%C5%90S%C3%89GEI%20A%20NEMZETK%C3%96ZI%20PIACRA%20L%C3%89P%C3%89S%20SOR%C3%81N..pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58827/2/Szakdolgozat%20e%CC%81rte%CC%81kele%CC%81s.docx.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58827/3/Varga%20Fanni.pdf |z Dokumentum-elérés |