Politikai nemi szakadék A magyar női képviselők arányában fellelhető különbségek okainak magyarázata az Európai Parlament és a Magyar Országgyűlés kontextusában
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | akadályok Jelöltállítás nemi esélyegyenlőség nők politika |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/58978 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg58978 | ||
| 005 | 20251027142728.0 | ||
| 008 | 251027suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Kiss Szófia Nikoletta | |
| 245 | 1 | 0 | |a Politikai nemi szakadék |b A magyar női képviselők arányában fellelhető különbségek okainak magyarázata az Európai Parlament és a Magyar Országgyűlés kontextusában |c Kiss Szófia Nikoletta |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Jelen szakdolgozat a nemi esélyegyenlőség és egyenjogúság elméleti keretein belül, a releváns szakirodalom és elérhető adatok részletes elemzésével a nők politikai reprezentációját vizsgálja az Európai Parlament (EP) magyar tagjai és a Magyar Országgyűlés képviselői között. A kutatás elsődleges célja feltárni azokat az összefüggéseket, valamint strukturális, társadalmi és kulturális okokat, amelyek magyarázatot adnak a női képviselők magasabb arányára a magyar EP-képviselők körében a Magyar Országgyűléshez képest. A dolgozat továbbá a nők politikai képviseletében tapasztalható szisztematikus akadályokat és a nemi esélyegyenlőség, illetve a nemi szempontok politikai életben való érvényesítésének lehetséges megoldásait is érinti.A kutatás kvalitatív módszertanon alapul, szekunder adatok elemzésével, tekintettel a vizsgált csoport nehéz elérhetőségére és a rendelkezésre álló idő korlátozottságára. A dolgozat keresztmetszeti jellegű, egy adott időintervallumban vizsgálva a magyar női képviselők helyzetét mindkét parlament esetében, ugyanakkor ok-okozati összefüggések feltárására is törekszik. A téma kiválasztását a nemi esélyegyenlőség iránti személyes érdeklődés motiválta, különös tekintettel a politikai szférában tapasztalható egyenlőtlenség markáns megjelenésére. A kutatás relevanciáját a nemi esélyegyenlőség hiányának továbbra is fennálló, jelentős társadalmi problémája adja, amely áthatja a gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai intézményrendszereket. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének 2024-es adatai rámutatnak, hogy az EU-ban a hatalom területén a legalacsonyabb a nemi egyenlőség indexértéke, különösen a politikai döntéshozatalban. Egy 2025-ös nemzetközi felmérés pedig Magyarországot azon kevés ország közé sorolja, ahol egyetlen női miniszter sincs hivatalban.A dolgozat a következő kutatási kérdésekre keresi a választ: (1) Mely strukturális, társadalmi és kulturális tényezők befolyásolják a nők politikai reprezentációját? (2) Mely tényezők magyarázzák a Magyarország esetében tapasztalható jelentős százalékos eltérést a magyar EP képviselőnők és a magyar országgyűlési képviselőnők között? (3) Hogyan biztosítható a nemek közötti egyenlőség szempontjainak érvényesítése a politikai döntéshozatalban?A kutatási eredményekből levont következtetések a következők: A nők politikai reprezentációját Magyarországon elsősorban a politikai pártok jelöltállítási gyakorlata befolyásolja jelentős mértékben. Markáns különbség figyelhető meg a nemzeti és EP választások közötti jelöltállítási stratégiákban: az EP listákon a női jelöltek esélyes pozícióban való megjelenése gyakrabban fordul elő. Míg a szakirodalom a választási rendszer egyéni kerületekre épülő többségi jellegét említi a női részvétel akadályaként, a jelen kutatás a nemzeti választások kapcsán ezt nem erősítette meg, arra engedve következtetni, hogy az egyéni kerületekben is a szavazók pártpreferencia alapján szavaznak, melynek következtében a jelölt neme csupán másodlagos tényező. Jelen megállapítás bizonyítja egyes pártok kisebb hajlandóságát a női jelöltek indításának tekintetében, mely jelentős mértékben összefügg a pártok ideológiai orientációjával. A pártok eltérő jelöltállítási gyakorlata a két intézmény esetében (kevesebb nő a nemzeti, több az EP listán) is figyelemre méltó. Ennek hátterében az EP kvázi „hatalomnélkülisége” és a nemek közötti egyenlőség iránti nagyobb elkötelezettsége állhat. Emellett a magyar társadalom patriarchális jellege és a nemi sztereotípiák széleskörű elfogadottsága is hozzájárulhat a nemzeti parlamentben tapasztalható alacsonyabb női reprezentációhoz. | |
| 695 | |a akadályok | ||
| 695 | |a Jelöltállítás | ||
| 695 | |a nemi esélyegyenlőség | ||
| 695 | |a nők | ||
| 695 | |a politika | ||
| 700 | 1 | |a Gaál Gyula |e ths | |
| 700 | 1 | |a Gyene Dr. Pál István |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58978/1/Kiss%20Sz%C3%B3fia%20Nikoletta_DJOHX9_szakdolgozat.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58978/2/Sz%C3%B6veges%20%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9s.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/58978/3/Kiss%20Sz%C3%B3fia.pdf |z Dokumentum-elérés |