A nemzetközi környezetügyi kormányzás reformja és szerepe a fenntartható fejlődésben

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Sepsi Tamara Szilvia
Other Authors: Nyusztay László
Format: Thesis
Kulcsszavak:ENSZ
Környezetügyi kormányzás
Fenntartható fejlődés
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/927

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg927
005 20221005133932.0
008 150305suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Sepsi Tamara Szilvia 
245 1 2 |a A nemzetközi környezetügyi kormányzás reformja és szerepe a fenntartható fejlődésben  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Sepsi Tamara Szilvia 
246 1 0 |a A NEMZETKÖZI KÖRNYEZETÜGYI KORMÁNYZÁS REFORMJA ÉS SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN  |h [elektronikus dokumentum] 
520 3 |a Szakdolgozatom témájának egy, a nemzetközi kapcsolatok sajátos területét választottam, amely a nemzetközi környezetügyi kormányzás reformja és a jelenlegi nemzetközi napirend egyik legfontosabb tárgyalás alatt lévő témája: a 2015 utáni átfogó, fenntartható fejlődési keretrendszer kialakítása. Magyarországon ez egy kevésbé kutatott területet. A téma jövőnk szempontjából igen fontos és a jelenlegi nemzetközi folyamatos szempontjából aktuális. Szakdolgozatomban a főbb fogalmak meghatározását követően a környezetvédelem történeti áttekintését tárgyalom. A környezetvédelem története kapcsán bemutatom kronológiai szempontból a környezetvédelem, mint társadalmi tudatosság kialakulását és annak okait a környezetügy nemzetközi szintre emelkedéséig. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (United Nations, a továbbiakban: ENSZ) Környezetvédelmi Program (United Nations Environment Programme, a továbbiakban: UNEP) központi szerepet játszik a hatékony környezetügyi kormányzás megteremtésében. Dolgozatom harmadik fejezetében vizsgálom a nemzetközi környezetvédelmi kormányzás kulcsfontosságú intézményének, az ENSZ Környezetvédelmi Programnak létrejöttét és annak körülményeit. Bemutatom továbbá a nemzetközi környezetügyi kormányzás intézményi és feltételrendszerét, valamint a folyamatot, amely annak reformjához vezetett. A UNEP tevékenységének és a környezetügyi kormányzás rendszerének hatékonyságát az idők folyamán mind az ENSZ tagállamok, mind a tudományos élet szereplői megkérdőjelezték és jobbító szándékkal reformfolyamat elindítását sürgették. Elemző szempontú bemutatással írom le a reform egyes lépcsőfokait, és értékelem az eredményét. A reform eredményeként megváltozott a UNEP struktúrája. Az irányító szerv, a Kormányzótanács helyét, az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlés vette át. A környezetügyi kormányzás a fenntarható fejlődés definiálása óta szerves részét képezi a koncepció végrehajtásának. A fenntartható fejlődés napjainkban egy divatos hívószó, amelyet a nemzeti és nemzetközi politikában sokszor nem megfelelően használnak. Annak érdekében, hogy a világ áttérjen a fenntartható fejlődési pályára, számos nemzetközi politikai erőfeszítés történt és történik jelenleg is. Ennek megfelelően fontos szerepet kap a környezetügyi kormányzás a 2015-2030-as időszakra voantkozó, átfogó fenntartható fejlődési keretrendszerben. Az új, átfogó keretrendszer többek között, a globálisan elfogadott Fenntartható Fejlődési Célokra (Sustainable Development Goals, a továbbiakban: SDGk) fog épülni, amelyek a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziót kiegyensúlyozott formában integrálják. A Fenntartható Fejlődési Célokra vonatkozó javaslatcsomagot a magyar-kenyai társ-elnökséggel működő ENSZ Közgyűlés alá rendelt Nyitott Munkacsoport dolgozta ki. Megvizsgálom, hogy a javaslatcsomag mennyire elégítette ki a fenntarható fejlődés három dimenziónak kiegyensúlyozott megjelenítését, különös tekintettel a környezetvédelemre. Végül pedig átfogóan értékelem a környezetügyi kormányzás reformfolyamatát illetve annak eredményét. Értékelésemben kitérek arra, hogy a reform eredményeképpen alkalmas-e az új fenntartható fejlődési keretrendszerben a környezetügyi kormányzás az új kihívásoknak való megfelelésre, vagyis az integrált fejlődési keretrendszer gyakorlati végrehajtására. A fenntartható jövőnk nem nélkülözheti a megfelelő környezeti tudatosságot, erőforrásaink takarékos felhasználását és környezetünk védelmét világszinten. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a környezetvédelmi kérdéseket intézményi szinten, az ENSZ rendszerén belül egy olyan szerv képviselje, amely képes a rendszer-szintű érdekérvényesítésre. A nemzetközi környezetügyi kormányzás reformfolyamatát azért indították el, hogy javítsák a környezetvédelmi kérdések kapcsán az együttműködést és ehhez a megfelelő intézményi struktúrát rendeljék mellé. A reformfolyamat azonban nem hozott átütő eredményeket. Ahogyan a UNEP létrehozásakor, a reform végjátékában, a 2012-es riói csúcstalálkozón sem volt meg a megfelelő politikai akarat arra, hogy a UNEP-et szakosított szervvé minősítsék. Sokan megkérdőjelezik, hogy a UNEP az átfogó 2015 utáni fenntartható fejlődési keretrendszerben a megújított intézményi struktúrával képes lesz-e a környezetvédelmi dimenzió képviseletére. Az új keretrenszer egy integrált, sokrétű keretrendszer, amely a gazdasági és társadalmi dimenziókat is lefedi. A környezetvédelmi kormányzás reformjának sikerességét a 2015 utáni fenntartható fejlődési keretrendszer végrehajtásában a UNEP megfelelő helytállása fogja mutatni. 
695 |a ENSZ 
695 |a Környezetügyi kormányzás 
695 |a Fenntartható fejlődés 
700 0 1 |a Nyusztay László  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/927/1/Szakdolgozat_ICR78N_final.pdf  |z Dokumentum-elérés  
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/927/7/sepsi%20tamara.pdf  |z Dokumentum-elérés