Az emberi erőforrás motivációját és hatékonyságát befolyásoló tényezők értékelése EVALUATING THE FACTORS INFLUENCING THE MOTIVATION AND EFFECTIVENESS OF HUMAN RESOURCES

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Péter Erzsébet
Format: Article
Series:Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok 2018 No. 4 (Különszám)
Subjects:
Online Access:http://publikaciotar.uni-bge.hu/1033

MARC

LEADER 00000nab a2200000 i 4500
001 publ1033
005 20181012185805.0
008 181012suuuu hu o 000 zxx d
022 |a 2630-886X 
040 |a BGE Publikációtár Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Péter Erzsébet 
245 1 3 |a Az emberi erőforrás motivációját és hatékonyságát befolyásoló tényezők értékelése  |b EVALUATING THE FACTORS INFLUENCING THE MOTIVATION AND EFFECTIVENESS OF HUMAN RESOURCES  |c Péter Erzsébet  |h [elektronikus dokumentum] 
300 |a 39-56 
490 0 |a Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok  |v 2018 No. 4 (Különszám) 
520 3 |a Egy-egy munkavállaló csak akkor lesz motivált, ha hisz abban, hogy egyéni céljai összhangban vannak a vállalati célokkal és a vállalat is figyelemmel kíséri személyes igényeit. Éppen ezért a rugalmas termelési rendszer magas elkötelezettséget biztosító humánerőforrás politikával jellemezhető, például a munkahelyi biztonság nagyobb, a kompenzáció részben a teljesítményhez kötött, és a menedzserek és a munkások között közvetlenebb kapcsolat. A vállalati átalakítási kudarcok alapvetően az emberek közti interakciókra vezethetők vissza, és nem technikai problémákra. Kutatásom egyik alapvető célja annak vizsgálata, hogy Zala megyében tevékenykedő cégek, intézmények, vezetői szemlélete milyen jellegű, hajlandó-e a változásra az emberi tényező motiválása érdekében és az elismerés fajtája hogyan hat a munkavállaló egészségére és teljesítményére. Az empirikus kutatás helyszíne Zala megye, ahol a kvantitatív kutatáson belül kérdőíves vizsgálat készült. Mintasokaság 508 fő volt, amelynek 49%-a férfi és 51%-a nő. A felmérés nemenként volt reprezentatív az aktív munkavállalók körében a megyére elosztva. Az eredmények szerint a pihenésre szánt idő a munkáltató befolyása, illetve a saját magunkkal szembeni elvárások miatt rövidül. A folyamatos pörgés nemcsak kimerültséghez, rosszabb esetben kiégéshez vezethet, de sajnos tartósan fennálló betegségekhez is. Nem csak a zalai, de a magyar lakosság nagy részére is jellemző, hogy gyorsan sokat szeretne pihenni, igénye lenne a változásra, de anyagi okok vagy belső késztetés miatt nemet mond rá. Ezek a tényezők azonban a munkavállaló eredményességére is hatással vannak, ami érinti a munkáltató sikerességét is. 
650 4 |a közgazdaságtudományok 
856 4 0 |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1033/1/PETER_Erzsebet_2018_k%C3%BCl%C3%B6nsz_4_Az%20emberi%20er%C5%91forr%C3%A1s.pdf  |z Dokumentum-elérés