A múlt szigete Rendszerváltások tanulságai és Kuba jövője

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Rózsás Tamás
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály 2018
Sorozat:Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok 2018 No. 2
Tárgyszavak:
Online Access:http://publikaciotar.uni-bge.hu/1035

MARC

LEADER 00000nab a2200000 i 4500
001 publ1035
005 20200910132710.0
008 190206s2018 hu o 000 zxx d
022 |a 2630-886X 
040 |a BGE Publikációtár Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Rózsás Tamás 
245 1 2 |a A múlt szigete  |b Rendszerváltások tanulságai és Kuba jövője  |c Rózsás Tamás  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |a Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály  |c 2018 
300 |a 19-39 
490 0 |a Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok  |v 2018 No. 2 
520 3 |a A Karib-térség legnagyobb országa, Kuba, többszörösen is szigetország. Földrajzi értelemben az ország az Antillák legnagyobb szigetét és néhány további szigetet foglal magába. Politikai értelemben Kuba a világ kevés megmaradt szocialista országa közé tartozik, ahol a gazdaságot még központi tervezéssel próbálják irányítani. Kuba sziget az időben is. Részben a tervgazdaságnak, részben az amerikai embargó miatt az ország sok szempontból ma is az 1950-es éveket idézi korabeli, gyakran szovjet motorokkal hajtott amerikai autóival és kinek-kinek ízlése szerint kopott vagy patinás épületeivel. Az 1980-as évek végén Kelet-Európában és a Szovjetunióban elindult és a következő években történelmi léptékben gyorsan lezajlott rendszerváltásokat látva sokan Kubában is gyors változásokat vártak a Szovjetunió összeomlását követően. Ezek a változások azonban azóta sem következtek be. A kontraszt ugyanakkor egyre nagyobb Kuba és a térség országainak fejlődése között, a tervutasításos modell pedig mindenhol máshol is vesztésre áll. Kína ugyan elvileg még a szocializmust építi, a következő száz évben azonban már döntően kapitalista eszközökkel. Észak-Koreában az emberek éheznek és nyomorognak. Vietnam és Ázsia többi szocialista orientációjú országa pedig vagy már feladta a tervgazdaságot, vagy Kínához hasonlóan az egypárt rendszer leple alatt csendben távolodik tőle. A Szovjetunió összeomlását követően Kuba szintén reformokra kényszerült, a valódi rendszerváltás azonban még várat magára. Milyen tapasztalatokat lehet a már lezajlott és a folyamatban lévő rendszerváltásokból Kubában felhasználni? Mit mondhatunk a korábbi tapasztalatok alapján egy kubai rendszerváltás és annak sikere esélyeiről? Hogyan alakultak a kubai rendszerváltásra vonatkozó várakozások a Szovjetunió összeomlását követően? Írásomban ezekkel a kérdésekkel foglalkozom az elmúlt évek kubai rendszerváltásra vonatkozó kutatásai alapján. 
650 4 |a közgazdaságtudományok 
856 4 0 |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1035/1/ROZSAS_Tamas.pdf  |z Dokumentum-elérés