Magyarország elhelyezkedése a globális érték- és termelési láncban Készült a Költségvetési Tanács Titkársága megbízásából
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv |
| Megjelent: |
KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutatási Intézet Zrt.
Budapest
2017
|
| Tárgyszavak: | |
| Kulcsszavak: | Magyarország globális értéklánc Világgazdaság |
| Online Access: | http://publikaciotar.uni-bge.hu/1129 |
| Kivonat: | A nemzetközi munkamegosztás formái gyökeresen megváltoztak ahhoz képest, mint amit korábban gondoltunk. Az információáramlás sebességének jelentős javulása és a technikai fejlődés a logisztikában, továbbá a mindennapjainkat átformáló IV. ipari forradalom olyan termelési struktúrákat hozott létre a világpiacon, amelyben a vállalatok be tudnak kapcsolódni olyan termelésbe is, amelynek anyavállalata esetleg teljesen más kontinensen működik. Az 1990-es évtől kezdve figyelték meg, hogy a termelés láncba, majd hálózatba szerveződik, ahol minden termelési (korábban vállalati) funkciót más lát el. Mivel a csupán egy-egy funkcióba való bekapcsolódás jóval kisebb beruházási költséggel jár, mint a teljes termelési spektrum újbóli felépítése, így a fejlődő és felzárkózó országok elsődleges iparpolitikai célja volt a minél mélyebb integráció az értékláncokba. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 57 |