Munkaerőpiaci tendenciák és kihívások fókuszban az agrárkutatás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Szabó Anett Krisztina
Dokumentumtípus: Könyv része
Megjelent: Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály Budapest 2017
Sorozat:Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok 2
Tárgyszavak:
Kulcsszavak:Europa 2020
Horizont 2020
KFI ráfordítások
kutatói állomány
agrárágazat,
tudományos teljesítmény
Online Access:http://publikaciotar.uni-bge.hu/1166

MARC

LEADER 00000naa a2200000 i 4500
001 publ1166
005 20200828122722.0
008 200828s2017 hu o 000 zxx d
020 |a 978-615-5607-29-5 
040 |a BGE Publikációtár Repozitórium  |b hun 
100 1 |a Szabó Anett Krisztina 
245 1 0 |a Munkaerőpiaci tendenciák és kihívások  |b fókuszban az agrárkutatás  |c Szabó Anett Krisztina  |h [elektronikus dokumentum] 
260 |a Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály  |b Budapest  |c 2017 
300 |a 30-49 
490 0 |a Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok  |v 2 
520 3 |a A kutatás-fejlesztés és az innováció (KFI) napjaink fókuszába kerül, hiszen egy szervezet, nemzetgazdaság, gazdasági unió, de még egy kontinens versenyképességét is alapjaiban határozza meg. A 2008-as gazdasági válság rávilágított arra, hogy ha hosszú távon a már megszokott üzletmenetet folytatjuk, akkor a fokozatos hanyatlás vár ránk. Az Európa 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési stratégiájának fő célja a válságból való kilábalás, a munkahelyteremtésen és az életszínvonal növelésen keresztül. A 2014- 2020-as időszakra az Európai Unió által az Európa 2020 Innovatív Unió keretprogram alapilléreként indított Horizont 2020 minden eddiginél nagyobb költségvetéssel rendelkezik, fő célja a KFI támogatása. A Horizont 2020 program 3 fő pillére a „Kiváló tudomány”, az „Ipari vezető szerep” és a „Társadalmi kihívások”. A Program, „Kiváló tudomány” pillérében célként jelenik meg a kutatók kapcsolatainak és ismereteinek bővítése, a tudományos életpályájuk támogatása, hiszen a KFI eredmények - melyekre alapvetően a 2. és a 3. pillér fókuszál - a humán erőforrás milyenségétől és mennyiségétől is függ. A tanulmányban átfogóan bemutatom az Európai Unió, illetve Magyarország KFI-s adatait, mint a KFIre fordított források összegét, a ráfordítások ágazati megoszlását, illetve a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó dolgozók számát. A tanulmányban a Központi Statisztikai Hivatal adatsorainak köszönhetően lehetőségem nyílt a magyar munkaerőpiaci jellemzők és tendenciák feltárására egy részletesebb elemzéssel, ahol különösen nagy figyelmet fordítottam az agrárszektorra. Munkám során kiemelten foglalkozok az agrárkutatók utánpótlásának kérdésével, ezért a megfelelő (kutatói bázist támogató, utánpótlást biztosító) Programok kialakításához nélkülözhetetlennek tartom a már meglévő adataink rendszerezését és értelmezését. A vizsgálataim során többek között ismertetem a kutatói létszám korcsoportonkénti megoszlását, a tudományos fokozattal és címmel rendelkezők számát és az általuk elért publikációs eredményeket is. A tanulmányban elsősorban a Központi Statisztikai Hivataltól gyűjtött idősoros szekunder adatok kerülnek feldolgozásra leíró statisztikai módszerekkel. 
650 4 |a gazdálkodás- és szervezéstudományok 
695 |a Europa 2020 
695 |a Horizont 2020 
695 |a KFI ráfordítások 
695 |a kutatói állomány 
695 |a agrárágazat, 
695 |a tudományos teljesítmény 
856 4 0 |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1166/1/02_Szabo_Anett_Krisztina.pdf  |z Dokumentum-elérés