The Consequences of Stalinist Economic Policy in Hungary (1949-1953)
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály
2022
|
| Sorozat: | Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok
2022 No. 1 |
| Tárgyszavak: | |
| Kulcsszavak: | Gazdaságtörténet Az első ötéves terv Magyarország Ipar Mezőgazdaság Külkereskedelem Economic history The first Five-Year Plan Hungary Industry Agriculture Foreign trade |
| Online Access: | http://publikaciotar.uni-bge.hu/1905 |
| Kivonat: | 1948-ra a magántulajdon és a többpártrendszer felszámolásával a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megteremtette a szovjet típusú egypárti diktatúra intézményrendszerét. Gazdasági téren az erőltetett ütemű iparosítás kapott hangsúlyt, miközben a kommunista pártvezetés a mezőgazdaság mellett elhanyagolta az infrastruktúra fejlesztését. Az agrárágazat erőszakos téeeszesítése és a szükséges beruházások elmulasztása miatt állandósult az áruhiány. A mezőgazdaság helyzetét tovább súlyosbította a kötelező beszolgáltatások mellett a mennyiségi szemlélet érvényesítése. A magántulajdonú parasztgazdaságok elleni agresszív kampány és az agrárágazat kollektivizálása következtében 300 000 fő végleg felhagyott a földműveléssel és az iparban vállalt munkát. A központi tervutasításos rendszerben figyelmen kívül hagyták a jövedelmezőséget, a termelési költséget, az értékesítési és minőségi követelményeket. Kizárólag egyetlen szabályozó elv érvényesült: a globális termelési tervmutató teljesítése vagy túlteljesítése. A döntéshozók minden egyes termelést és értékesítést meghatározó szempontot figyelmen kívül hagytak. A külkereskedelmi kapcsolatokat a parancsgazdaság szervezeti rendszerébe illesztették. Állami tulajdonú külkereskedelmi vállalatokat hoztak létre, a bel- és világpiaci árakat pedig hermetikusan elválasztották egymástól. A KGST keretein belül a Szovjetunió célja a szocialista blokk országainak világpiaci folyamatoktól való függetlenítése és a belső önellátás elérése volt. A rögzített árak bevezetése 1950-ben súlyosan piactorzító intézkedésnek bizonyult, miközben Magyarország – a nehézipar fejlesztése miatt – rendszeres nyersanyagbehozatalra szorult. Az 1949 és 1953 közötti időszakban a külkereskedelem célkitűzéseit nem sikerült teljesíteni. Az első ötéves terv irracionális gazdaságfejlesztési elképzelései tartós károkat okoztak hazánk nemzetgazdaságában. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 3-31 |
| ISSN: | 2630-886X |