The Consequences of Stalinist Economic Policy in Hungary (1949-1953)
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Published: |
Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály
2022
|
| Series: | Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok
2022 No. 1 |
| Subjects: | |
| Kulcsszavak: | Gazdaságtörténet Az első ötéves terv Magyarország Ipar Mezőgazdaság Külkereskedelem Economic history The first Five-Year Plan Hungary Industry Agriculture Foreign trade |
| Online Access: | http://publikaciotar.uni-bge.hu/1905 |
MARC
| LEADER | 00000nab a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | publ1905 | ||
| 005 | 20241219085127.0 | ||
| 008 | 241219s2022 hu o 000 zxx d | ||
| 022 | |a 2630-886X | ||
| 040 | |a BGE Publikációtár Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 1 | |a Domonkos Endre | |
| 245 | 1 | 4 | |a The Consequences of Stalinist Economic Policy in Hungary (1949-1953) |c Domonkos Endre |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |a Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály |c 2022 | ||
| 300 | |a 3-31 | ||
| 490 | 0 | |a Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok |v 2022 No. 1 | |
| 520 | 3 | |a 1948-ra a magántulajdon és a többpártrendszer felszámolásával a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megteremtette a szovjet típusú egypárti diktatúra intézményrendszerét. Gazdasági téren az erőltetett ütemű iparosítás kapott hangsúlyt, miközben a kommunista pártvezetés a mezőgazdaság mellett elhanyagolta az infrastruktúra fejlesztését. Az agrárágazat erőszakos téeeszesítése és a szükséges beruházások elmulasztása miatt állandósult az áruhiány. A mezőgazdaság helyzetét tovább súlyosbította a kötelező beszolgáltatások mellett a mennyiségi szemlélet érvényesítése. A magántulajdonú parasztgazdaságok elleni agresszív kampány és az agrárágazat kollektivizálása következtében 300 000 fő végleg felhagyott a földműveléssel és az iparban vállalt munkát. A központi tervutasításos rendszerben figyelmen kívül hagyták a jövedelmezőséget, a termelési költséget, az értékesítési és minőségi követelményeket. Kizárólag egyetlen szabályozó elv érvényesült: a globális termelési tervmutató teljesítése vagy túlteljesítése. A döntéshozók minden egyes termelést és értékesítést meghatározó szempontot figyelmen kívül hagytak. A külkereskedelmi kapcsolatokat a parancsgazdaság szervezeti rendszerébe illesztették. Állami tulajdonú külkereskedelmi vállalatokat hoztak létre, a bel- és világpiaci árakat pedig hermetikusan elválasztották egymástól. A KGST keretein belül a Szovjetunió célja a szocialista blokk országainak világpiaci folyamatoktól való függetlenítése és a belső önellátás elérése volt. A rögzített árak bevezetése 1950-ben súlyosan piactorzító intézkedésnek bizonyult, miközben Magyarország – a nehézipar fejlesztése miatt – rendszeres nyersanyagbehozatalra szorult. Az 1949 és 1953 közötti időszakban a külkereskedelem célkitűzéseit nem sikerült teljesíteni. Az első ötéves terv irracionális gazdaságfejlesztési elképzelései tartós károkat okoztak hazánk nemzetgazdaságában. | |
| 650 | 4 | |a társadalomtudományok | |
| 695 | |a Gazdaságtörténet | ||
| 695 | |a Az első ötéves terv | ||
| 695 | |a Magyarország | ||
| 695 | |a Ipar | ||
| 695 | |a Mezőgazdaság | ||
| 695 | |a Külkereskedelem | ||
| 695 | |a Economic history | ||
| 695 | |a The first Five-Year Plan | ||
| 695 | |a Hungary | ||
| 695 | |a Industry | ||
| 695 | |a Agriculture | ||
| 695 | |a Foreign trade | ||
| 856 | 4 | 0 | |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1905/1/DOMONKOS%20Endre_2022_1.pdf |z Dokumentum-elérés |