Oroszország változó helye a globális térben (Földrajzi szempontok az orosz-ukrán háborúhoz)
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
Budapesti Gazdasági Egyetem
Budapest, Magyarország
2022
|
| Sorozat: | BGE Szemelvények
|
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.29180/978-615-6342-49-2_8 |
| Kulcsszavak: | befolyási övezet centrum-periféria Európai Unió érdekszféra közel-külföld Oroszország Ukrajna |
| Online Access: | http://publikaciotar.uni-bge.hu/1972 |
MARC
| LEADER | 00000naa a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | publ1972 | ||
| 005 | 20230224084002.0 | ||
| 008 | 230224s2022 hu o 000 zxx d | ||
| 020 | |a 978-615-6342-49-2 | ||
| 024 | |a 10.29180/978-615-6342-49-2_8 |2 doi | ||
| 040 | |a BGE Publikációtár Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 1 | |a Engelberth István | |
| 245 | 1 | 0 | |a Oroszország változó helye a globális térben (Földrajzi szempontok az orosz-ukrán háborúhoz) |c Engelberth István |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |a Budapesti Gazdasági Egyetem |b Budapest, Magyarország |c 2022 | ||
| 300 | |a 75-81 | ||
| 490 | 0 | |a BGE Szemelvények | |
| 520 | 3 | |a „A földrajz ellen sok, mindent lehet tenni, kivéve politizálni” – mondta Antall József miniszterelnök (1990-1993). Oroszország szerepét, lehetőségeit a globális térben döntően határozza meg kontinensnyi méretű állam földrajzi elhelyezkedése. A 2022. február 24-én korlátozott konfliktusból pusztító háborúvá vált orosz-ukrán háborút számos elemzés igyekezett értékelni, értelmezni. Az alábbi tanulmány elsősorban arra igyekszik rámutatni, számos elemzést, megközelítést is ötvözve, hogy a földrajzi-geopolitikai helyzet még egy ilyen hatalmas ország lehetőségeit is meghatározzák történelmi távlatokban. A periférián maradás, a sikertelen felzárkózás a fejlett országokhoz determinálják Oroszország lehetőségeit, mely következménye az elmúlt évtizedekben az erőtér zsugorodása a földrajzi térben. Ráadásul abban a kedvezőtlen pozícióban is van Oroszország, hogy két centrumtérség – egy felfelé törekvő Kína és egy pozícióját veszítő Európa – között fekszik. A „birodalom” gyengülése tulajdonképpen a Szovjetunió megszűnésével is folytatódott, az egykori csatolt részek (az ún. közel-külföld) is egyre inkább önállóvá válnak, sőt a folyamat Ukrajnával már magát a keleti szláv „magterületet” is elérte. | |
| 650 | 4 | |a politikatudományok | |
| 695 | |a befolyási övezet | ||
| 695 | |a centrum-periféria | ||
| 695 | |a Európai Unió | ||
| 695 | |a érdekszféra | ||
| 695 | |a közel-külföld | ||
| 695 | |a Oroszország | ||
| 695 | |a Ukrajna | ||
| 856 | 4 | 0 | |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1972/1/10.%20Engelberth%20Istv%C3%A1n.pdf |z Dokumentum-elérés |