| 520 |
3 |
|
|a Bár a közigazgatási szféra meghatározó szereplője valamennyi ország gazdaságának, egy modern államban fontos szerepet kell játszania a fenntartható fejlődési célok elérésében, és nem csak végrehajtó szerepben. Az ESG (E – environmental/környezet, S – social/társadalom, G – governance/vállalatirányítás) kétségtelenül egy olyan forradalmi eszköz, amely a pénzügyi eszközök révén teremt versenyelőnyt a fenntarthatóan, teszi ezt kisebb kockázattal működő szervezetek számára oly módon, hogy „pénzügyi szektorban a befektetési döntések meghozatalakor figyelembe veszik az ESG szempontokat, ami a fenntartható gazdasági tevékenységekbe és projektekbe történő hosszú távú befektetések növeléséhez vezet” (EC, 2023). A közigazgatás bevonása az ESG törekvésekbe létfontosságú lenne, mert gazdasági súlya nem elhanyagolható még akkor sem, ha a szereplőket a közvetlen szén-dioxid-kibocsátás szempontjából rangsoroljuk. Azonban nem szabad megfeledkezni a közigazgatás közvetett hatásáról (mint a példamutatás, a munkavállalók szemléletformálása vagy az állami beruházások általi gazdaságformálás). Megfontolandó lenne kiterjeszteni a jelentéstételi kötelezettséget mind az állami vállalatokra, mind pedig a közigazgatási szervekre. Ehhez szükséges ezen szektorok jelentéstételi keretrendszerbe való bevonása és a megfelelő jelentések elkészítéséhez támogatás nyújtása. A piaci szereplőkkel ellentétben a közintézmények esetében az ESG-jelentéstételi kötelezettség bevezetése hatékony lehet a központi szándék esetén. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a legtöbb közintézmény számára (hasonlóan az üzleti szektorhoz) az adatgyűjtés jelenthet akadályt. Ugyanakkor a működési (környezeti, társadalmi, irányítási) és gazdálkodási adatok információs rendszerbe való integrálása az ESG-n túlmutató előnyökkel is járna.
|