Kerül, amibe kerül – inflációkezelés a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben
Saved in:
| Main Authors: | |
|---|---|
| Format: | Book part |
| Published: |
Budapesti Gazdasági Egyetem
Budapest
2024
|
| Series: | Pénzügypolitikai kihívások
|
| Subjects: | |
| doi: | 10.29180/978-615-6886-01-9_5 |
| Kulcsszavak: | élelmiszer infláció profit infláció pénzügyi mutatók |
| Online Access: | http://publikaciotar.uni-bge.hu/2417 |
MARC
| LEADER | 00000naa a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | publ2417 | ||
| 005 | 20250220141843.0 | ||
| 008 | 250120s2024 hu o 000 zxx d | ||
| 020 | |a 978-615-6886-01-9 | ||
| 024 | |a 10.29180/978-615-6886-01-9_5 |2 doi | ||
| 040 | |a BGE Publikációtár Repozitórium |b hun | ||
| 100 | 1 | |a Gyulai László | |
| 245 | 1 | 0 | |a Kerül, amibe kerül – inflációkezelés a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben |c Gyulai László |h [elektronikus dokumentum] |
| 260 | |a Budapesti Gazdasági Egyetem |b Budapest |c 2024 | ||
| 300 | |a 55-74 | ||
| 490 | 0 | |a Pénzügypolitikai kihívások | |
| 520 | 3 | |a A gazdaságpolitika sikerét a win-win esetek kiaknázása alapozza meg. Ebben az írásban azonban az elmúlt években bekövetkezett élelmiszerár drágulás és a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem veszteségei kapcsán azt mutatjuk be, hogy a lose-lose esetek is tanulságosak lehetnek. A gazdaságpolitikai intézkedések megválasztásánál ezek iránymutatást adhatnak arra vonatkozóan, hogy a jövőben fenntartásokkal célszerű kezelni vagy inkább kerülni kell az ilyen beavatkozásokat. Az infláció, azon belül a kiugróan magas hazai élelmiszer áremelkedés megfékezésére alkalmazott kormányzati gyógymód fő elemét 2022-ben az „ársapkák” rendszere alkotta, melyet kiegészített a termékadó, valamint a kiskereskedelmi adó emelése és a pótadó bevezetése. Ezek az intézkedések különösen az élelmiszerkereskedelmi ágazat nagyvállalatainak eredményét rontották. Ezek a cégek a különadók megfizetésével hozzájárultak a gazdaságpolitika mozgásterét bővítő bevételek növeléséhez, ugyanakkor nyereség áldozatuk nem az élelmiszer infláció célirányos mérséklését, hanem a költségvetési centralizációt szolgálta. A kormányzati gazdasági beavatkozás alkalmazott eszköztára szelektív jövedelemelvonásra összpontosított, torzította a versenypiaci működés feltételeit, és nehéz helyzetbe hozta az élelmiszer kiskereskedelmi ágazat legfontosabb szereplőit. Az ORBIS Europe adatbázisból 3538 vállalkozás adatait dolgoztuk fel, kiemelten a hat legnagyobb piaci szereplő teljesítménymutatóinak vizsgálatára összpontosítottunk. Elemzésünkben arra próbálunk választ találni a pénzügyi mutatószámok segítségével, hogy az ágazat szereplőinek tevékenysége, árképzési gyakorlata mennyire járult hozzá az élelmiszerinfláció felfutásához, azaz volt-e szerepük, felelősségük ebben a folyamatban | |
| 650 | 4 | |a közgazdaságtudományok | |
| 695 | |a élelmiszer infláció | ||
| 695 | |a profit infláció | ||
| 695 | |a pénzügyi mutatók | ||
| 700 | 1 | |a Nagy Gyula |e aut | |
| 856 | 4 | 0 | |u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/2417/1/5.cikk-P%C3%A9nz%C3%BCgypolitikai%20k%C3%ADh%C3%ADv%C3%A1sok%20-%20Konferenciak%C3%B6tet-55-74.pdf |z Dokumentum-elérés |