|
|
|
|
| LEADER |
00000naa a2200000 i 4500 |
| 001 |
publ2516 |
| 005 |
20250619095315.0 |
| 008 |
250619s2025 hu o 000 zxx d |
| 020 |
|
|
|a ISBN 978-615-6886-08-8 (online)
|
| 024 |
|
|
|a 10.29180/978-615-6886-08-8_11
|2 doi
|
| 040 |
|
|
|a BGE Publikációtár Repozitórium
|b hun
|
| 100 |
1 |
|
|a Hübner Andrea
|
| 245 |
1 |
2 |
|a A fehér felsőbbrendűség és a neoklasszicizmus esztétikája
|b Szöveges és vizuális források összehasonlítása
|c Hübner Andrea
|h [elektronikus dokumentum]
|
| 260 |
|
|
|a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
|b Budapest
|c 2025
|
| 300 |
|
|
|a 207-225
|
| 490 |
0 |
|
|a Pedagógiai perspektívák: Új megközelítések és tradicionális értékek a pedagógiában
|
| 520 |
3 |
|
|a Széles körben elfogadott tudományos nézet, hogy a klasszicizmus szépségfogalma Winckelmanntól (1755-ből) származik. A Geschichte der Kunst des Altertums: Gedanken über die Nachahmung der Griechischen Werke in der Malerei und Bildhauerkunst (Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászművészetben) című művében kifejtett görög szépségeszmény magyarázatát gyakran tartják a klasszicizmus legtökéletesebb megfogalmazásának, valójában elindítójának. Az ógörög fehér férfiszobrok ünneplése ugyanakkor felveti a kérdést, hogy a neoklasszicizmus esztétikája milyen módon kapcsolódik a fehér felsőbbrendűség kérdéséhez. Írásom fókusza a nem európai népek megítélése a görög szépségeszmény szempontjai szerint a szöveges és a vizuális források fényében a klasszicizmus vs. neoklasszicizmus elméleti vita keretében. Habár az itt felvetett kérdések a posztkoloniális elmélet keretébe illeszthetők, mégsem központi kérdése a posztkoloniális diskurzusnak az itt tárgyalt téma. Edward W. Said (2000) – noha a görög és római felsőbbrendűségi tudattal foglalkozik Orientalizmus c. könyvében1 – a klasszicizáló ízlés témáját nem érinti, ezért csak utalás szinten taglalom az orientalizmus-posztkoloniális elmélet alapvető fogalmait. A fehér felsőbbrendűség gondolatát ugyanakkor a saidi „mi-ők” eurocentrikus dichotómia fogalomrendszerén belül kezelem. Az ún. orientalizmus vita egyik fő kérdése Said (2000) azon tétele, miszerint az európai hagyomány évszázadokon átívelő jellemzője a nem európai kultúrák fölött érzett felsőbbrendűségi tudat és expanzív szándék. A saidi gondolattal egyet nem értők megkérdőjelezik a meghódítandó és meghódított területek reakcióinak figyelmen kívül hagyását és a történelmi korok közös nevezőre hozását (MacKenzie, 1995). A felsőbbrendűségi tudat jelenlétét a 18–19. században saidi értelemben adottnak veszem, és ebben az értelemben használom a források által alátámasztva.
|
| 650 |
|
4 |
|a neveléstudományok
|
| 856 |
4 |
0 |
|u https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/2516/1/PedagogiaiPerspektivak_11.pdf
|z Dokumentum-elérés
|