Egyházi adózás és adómentesség bemutatása - esettanulmányon keresztül
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Adózás Egyház közpénzügy |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/12317 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg12317 | ||
| 005 | 20170518110641.0 | ||
| 008 | 170518suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Horváth Nikolett | |
| 245 | 1 | 0 | |a Egyházi adózás és adómentesség bemutatása - esettanulmányon keresztül |c Horváth Nikolett |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Munkám témája az egyházak adózása és adómentessége. Bemutatom a különböző adónemeket, hogy ezen keresztül ismertessem a gazdasági társaságokra és az egyházi jogi személyekre vonatkozó adózási szabályokat. Majd az esettanulmányon keresztül az adónemekkel részletesen foglalkozva, konkrét példákkal, számadatokkal hasonlítom össze az azonos területen végzett gazdasági tevékenységek adózását a két alannyal kapcsolatban. A bevezetőben állítom fel a hipotézisem, mely a következő: Az egyházi jogi személyekre vonatkozó különleges adózási szabályok miatt, miközben azonos gazdasági tevékenységeket folytat, mint egy gazdasági társaság, jóval kevesebb adóteher hárul, sokkal több forrása marad a tevékenységei bevételeiből. Az egyházi adózást, annak kialakulását, bemutatása során egészen a középkorig térek vissza az időben. Úgy gondoltam, ez azért szükséges, ilyen régre visszatérni, mert igazán csak így érthető, így érzékeltethető az egyházak titulusa egy ország életében, adózáshoz való viszonya így válik világossá. Ez az egyházakra vonatkozó középkori általános mentesség vezetett az idők folyamán a mai, lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény kialakulásához, illetve az egyházakra vonatkozó egyéb rendhagyó szabályok kialakulásához. Az adónemek bemutatását azokkal kezdtem, amelyekre az egyházi jogi személynek teljes személyes mentessége nincs, csak bizonyos feltételek megléte esetén jogosultak a mentességet igénybe venni az adott adónemre. Majd tovább folytatva ezen gondolatmenetet, azokat az adónemeket mutattam be, amelyekkel kapcsolatban az egyház teljes személyes mentességet élvez, így gazdálkodása során ezen adók bevallása és befizetése alól mentesül. Az adónemek bemutatása mellett a járulékfizetési kötelezettségre is kitértem, melyet azért tartok rendkívül fontosnak, mert egy normál piaci gazdasági társaság esetében, az esetek nagy százalékában a vállalkozások legmagasabb havi, éves költsége a munkabérek és a járulékok terhe. Természetesen arra jutottam vizsgálatom során, hogy az egyházi jogi személy ilyen téren is más szabályok szerint működik. Mielőtt az esettanulmány segítségével vizsgálatomba belekezdtem volna, egy-két bekezdés erejéig kitértem a Magyarországon lévő egyházmegyékre. Részletesen lebontva a négy legnagyobb vallás egyházmegyéit. Az esettanulmányban az előzőekben bemutatott adónemeken keresztül, konkrét környezetben felépítve vizsgálom a fizetési kötelezettségeit egy fiktív gazdasági társaságnak és egy fiktív egyházi jogi személynek. Az adónemeket egyenként vizsgálom, hogy minél átláthatóbb legyen az egyházak és gazdasági társaságok adózása közötti különbség. Az esettanulmányban pontos gazdálkodási területet és tevékenységeket, továbbá a szervezetek tulajdonában lévő ingatlanokat és ingóságokat határozok meg. A lényege, hogy hasonló gazdasági környezetben, hasonló eszközökkel és forrásokkal rendelkezve láthassuk a különbségeket az adózási szabályok és szokások között. Az esettanulmányból levont következtetések alátámasztják a hipotézisemet, tehát jóval kevesebb adót fizetnek az egyházi jogi személyek a gazdasági társaságokkal ellentétben, miközben azonos tevékenységet, azonos környezetben és azonos forrásokból és eszközökkel gazdálkodva végzik tevékenységüket. Az esettanulmány eredményeképpen kapott „adómegtakarítást” a fiktív egyházmegye területéhez viszonyítva és arányosítva egy óvatos becslést tettem a magyarországi valós római katolikus egyházmegyék területéhez képest. Tehát megpróbáltam megbecsülni az esettanulmány eredménye alapján a mai magyarországi római katolikus egyházmegyék éves „adómegtakarítását”. Végül összefoglalva röviden a szakdolgozatomat, arra jutottam, hogy az egyházi jogi személyek adózás szempontjából sokkal kedvezőbb helyzetet élveznek, így több fejlesztést és beruházást tudnak véghez vinni, illetve egyéb tevékenységeiket finanszírozni, mint egy átlagos piaci környezetben gazdálkodó gazdasági társaság. | |
| 695 | |a Adózás | ||
| 695 | |a Egyház | ||
| 695 | |a közpénzügy | ||
| 700 | 1 | |a Zsugyel Dr. János István |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/12317/1/Szakdolgozat%20QKB0MM%20PDF.pdf |z Dokumentum-elérés |