Zalaegerszeg Megye Jogú Város Önkormányzata és a felügyelete alá tartozó önállóan gazdálkodó intézményei költségvetési beszámolóinak elemzése a 2013-2015. években
Saved in:
Main Author: | |
---|---|
Other Authors: | |
Format: | Thesis |
Kulcsszavak: | Zalaegerszeg (Zala) önkormányzat költségvetési szervek mérlegelemzés - beszámoló elemzése finanszírozás pénzmaradvány helyi önkormányzat vagyoni helyzet elemzése pénzügyi helyzet - likviditási helyzet |
Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/12543 |
MARC
LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
---|---|---|---|
001 | dolg12543 | ||
005 | 20170602154302.0 | ||
008 | 170602suuuu hu om 000 hun d | ||
040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
041 | |a hun | ||
100 | 1 | |a Tóth Franciska | |
245 | 1 | 0 | |a Zalaegerszeg Megye Jogú Város Önkormányzata és a felügyelete alá tartozó önállóan gazdálkodó intézményei költségvetési beszámolóinak elemzése a 2013-2015. években |h [elektronikus dokumentum] / |c Tóth Franciska |
520 | 3 | |a Szakdolgozatomban Zalaegerszeg Megye Jogú Város Önkormányzata gazdálkodását költségvetési beszámolóinak az adatai alapján vizsgáltam 2013-2015. évekre vonatkozóan. Elemzésem célja az volt, hogy képet kapjunk az önkormányzat gazdálkodásáról. A kutatás alapja az önkormányzat 2013-2015. évi beszámolói és azok mellékletei voltak. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának és a felügyelete alá tartozó önállóan működő intézmények, valamint önállóan működő és gazdálkodó intézmények beszámolóinak elemzése során körvonalazódott, hogy önkormányzati szinten és költségvetési szerveknél is szigorú, következetes gazdálkodás folyik. A kutatásom első szakaszában a vagyoni helyzetet vizsgáltam különböző mutatószámok segítségével, mint például a befektetett eszközök aránya, forgóeszközök aránya vagy a pénzeszközök aránya. Az alábbi következtetéseket vontam le: a befektetett eszközök és a forgóeszközök aránya megfelelő, a befektetett eszközökön belül számottevő részt tesznek ki a tárgyi eszközök, míg a forgóeszközökön belül a költségvetési szerveknél a pénzeszközök, önkormányzati szinten az értékpapírok meghatározó szerepet töltenek be. A források vizsgálata folyamán arra a megállapításra jutottam, hogy az önkormányzat és az intézmények is kellőképpen tőkeerősek, kismértékű idegen tőkével működnek. A második szakaszban a pénzügyi-likviditási helyzetet tanulmányoztam. A mutatók értékei magas likviditással rendelkeznek, és ennek köszönhetően fizetési gondok sem merülnek fel a vizsgált időszakban. A befektetett eszközök saját tőkével fedezettek, a kötelezettség állomány is elfogadható, ebből kifolyólag semmiképpen sem lehet eladósodottság. A következő periódusban a bevételi és kiadási előirányzatokat vizsgáltam: azok betartása nélkülözhetetlen, teljesítése 100% körül mozog. Kulcsfontosságú a bevételek beszedése, mivel a bevételek nélkül nem lehet kiadást teljesíteni. Többletkiadást kizárólag többletforrás terhére lehet teljesíteni. Összességében megállapítható, hogy Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata megfontoltan, felelősen gazdálkodik és a lehető legszínvonalasabban kerülnek ellátására a feladatok, annak ellenére, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet megnehezíti a kitűzött feladatok végrehajtását. A következő években a pénzügyi egyensúly fenntartása mellett, Zalaegerszegnek a megkezdett beruházásokra kell összpontosítani, ezekre kell helyeznie a hangsúlyt. Ebből kifolyólag kulcsfontosságú a bevételek megtartása, növelése. Az északi ipari parkban 2015-ben 5 milliárd forintos beruházással 12 ezer négyzetméteres csarnokot építő német Edelmann cég számára az önkormányzat már idén nyáron értékesítette a beruházásával szomszédos telket, ahol újabb 3,2 milliárd forintos bővítést tervez. A zalaegerszegi déli iparterületen az ADA szintén bővíteni kívánja, amely újabb egymilliárd forintos befektetést jelent. Három év alatt 4300 új álláshely jött vagy jön létre Zalaegerszegen, s miután jelenleg 2,8 százalékos a regisztrált álláskeresők aránya, a cégeknek komoly gondot jelent az új álláshelyek betöltése. A Kormány a közeljövőben támogatja Zalaegerszeget kétszer két sávos gyorsforgalmi úttal bekapcsolódni az országos közlekedési rendszerbe. Először 2018- ig a 76-os út kimaradt szakaszainak megépítéséről az M7-es autópályáig, hogy végig kétszer két sávon lehessen közlekedni a 76-os úton, így sokkal gyorsabb lesz a főváros elérhetősége. Összesen mintegy 40 milliárd forintból, az év végéig elkészül Zalaegerszegen az a 250 hektáros területű járműipari tesztpálya, amelyhez hasonló 500 kilométeres körzetben nincs a közép-európai térségben. Közép-Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű beruházásaként olyan központot építenek ki benzinkutakkal, szállodával és egyéb kiszolgáló létesítményekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy akár hetekre, hónapokra ide költözve a térség országaiban működő járműgyártók tesztelhessék autóikat. A célok megvalósulásával a város könnyedén elérhetővé válik, így ez kedvezni fog az új multinacionális cégek Zalaegerszegre való településének, ebből kifolyólag új munkahelyek jönnek létre, a munkanélküliség csökkenni fog. Végeredményként az életszínvonal élénkül, az adóbevételek nőnek, ezáltal a megtakarítások is, így a gazdaság fellendül. | |
695 | |a Zalaegerszeg (Zala) | ||
695 | |a önkormányzat | ||
695 | |a költségvetési szervek | ||
695 | |a mérlegelemzés - beszámoló elemzése | ||
695 | |a finanszírozás | ||
695 | |a pénzmaradvány | ||
695 | |a helyi önkormányzat | ||
695 | |a vagyoni helyzet elemzése | ||
695 | |a pénzügyi helyzet - likviditási helyzet | ||
700 | 0 | 2 | |a Némethné Czaller Zsuzsanna |e ths |
856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/12543/1/t%C3%B3th_franciska_2017j%C3%BAn.pdf |z Dokumentum-elérés |