Az Európai Unió és Japán kereskedelmi kapcsolatainak vizsgálata
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Diplomadolgozat |
| Kulcsszavak: | Európai Unió Japán Kereskedelmi kapcsolatok |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/20619 |
| Kivonat: | Japán „elveszett évtizede” csendes átalakuláshoz vezetett, melyet felfokozott várakozások előztek meg a nemzetközi kereskedelem szereplői körében is. Az Európai Unió és Japán is a piacgazdaság feltétlen híve, a nemzetközi rendszerben hasonló érdekeket képviselnek, valamint a világgazdasági súlyukhoz képest arányaiban fontosabb szerepet töltenek be. Az Európai Unió és Japán által 2013 – 2017 között előkészített, és 2018. július 17-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás (JEFTA) új lehetőségeket nyithat a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban. Témaválasztásomat indokolta, hogy az Európai Unió és Japán eddig is jó kapcsolatot ápolt egymással, azonban az új megállapodás indokolttá teszi a korábbi kereskedelmi eredmények vizsgálatát, a bennük rejlő lehetőségek meghatározását. Az elmúlt két évtizedben a japán gazdaság stagnálása valamelyest visszavetette Japán szerepét az Európai Unió kereskedelmi partnerei sorában, de a gazdasági/pénzügyi válságot követően ismét felerősödtek az export-import tevékenységek. Szakdolgozatom célja ismertetni a Japán gazdaság jellegzetességeit, feltárni Japán főbb külkereskedelmi kapcsolatait. Célom vizsgálni az Európai Unió és Japán kapcsolatát, érintve a kulturális kapcsolatokat, a politikai- és biztonságpolitikai kapcsolatokat, a kutatás-fejlesztést, illetve kiemelten foglalkozva a kereskedelmi kapcsolatokkal. Szintén célom a közelmúlt kétoldalú kereskedelmi kapcsolatának statisztikai adataiból jövőbeni prognózisokat képezni. A szakdolgozat készítése kapcsán a következő kutatási kérdéseket határoztam meg: Miként alakulhat az elkövetkező években Európai Unió és Japán kereskedelmi kapcsolatában az áruimport? Miként alakulhat az elkövetkező években Európai Unió és Japán kereskedelmi kapcsolatában az áruexport? Hogyan változhat a külkereskedelmi egyenleg az Európai Unió és Japán kapcsolatában? Milyen irányban mozdulnak el a befektetések a közelmúlt tendenciáit figyelembe véve? Figyelembe véve a meghatározott kutatási célokat, kérdéseket, a szakdolgozatom készítése során szekunder kutatást, és statisztikai elemzést kívánok folytatni. A szekunder kutatás során jellemzően az Európai Unió és Japán 2008 – 2017 közötti kereskedelmi kapcsolatára (export, import, kereskedelmi egyenleg, befektetések) gyűjtök adatokat az eurostat adatbázisából, rendszerezem, majd ismertetem azokat. A szekunder adatgyűjtés során szerzett adatokat statisztikai módszerekkel elemzem. A kapott adatokból láncviszonyszámokat, bázisviszonyszámokat képzek, átlagokat számítok, illetve trendvizsgálatot folytatok jövőbeni prognózis céljából. |
|---|