Szervezeti kommunikáció vizsgálata a távközlési nagyvállalatok dolgozói visszajelzésén keresztül

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Török Viktória Tímea
Other Authors: Németh Dr. Tamás
Format: Thesis
Kulcsszavak:Szervezeti kommunikáció
intern kommunikáció
Szervezet elmélet
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/24386

MARC

LEADER 00000nta a2200000 i 4500
001 dolg24386
005 20200409142603.0
008 191216suuuu hu om 000 hun d
040 |a BGE Dolgozattár Repozitórium  |b hun 
041 |a hu 
100 1 |a Török Viktória Tímea 
245 1 0 |a Szervezeti kommunikáció vizsgálata a távközlési nagyvállalatok dolgozói visszajelzésén keresztül  |c Török Viktória Tímea  |h [elektronikus dokumentum] 
246 1 1 |a Szervezeti kommunikáció vizsgálata a távközlési nagyvállalatok dolgozói visszajelzésén keresztül 
246 1 1 |a Corporate Communications 
520 3 |a Dolgozatomban arra szeretnék választ kapni, hogy hogyan viszonyulnak a dolgozók a belső kommunikáció adta lehetőségekhez, mennyire használják ki a digitális kor eszközeit és mik a preferenciáik a kommunikációs csatornákra vonatkozóan. Szakdolgozatom első fejezetében bemutatom a kommunikáció fogalmait és annak szintjeit, illetve sajátosságait. Az interperszonális kommunikáció történeti alakulásának állomásait vizsgálva többféle elemzési szempont lehetséges. A továbbiakban bemutatom a kommunikációs rendszerek csoportosításait jelrendszer szerinti felosztásban és a résztvevők száma szerinti szempont alapján. Áttekintést adok a kommunikációs irányzatokról is: az interakciós és tranzakciós iskola jellegzetességeit feltárom. A múlt század közepétől fogva egyre több általános interperszonális kommunikációs modell jelent meg. A következő fejezetekben ismertetem a Shannon-Weaver modellt, melynek részei az információ, a transzmitter, a csatorna, a vevő és az üzenet fogadója. Az Osgood és Schramm körkörös modelljénél kifejtem, hogyan fejlesztették tovább az előbbi modellt a fordító megjelenésével. Berlo SMCR modellje öt kommunikációs képességet emel ki: a beszéd, az írás, a hallgatás, az olvasás és a gondolkodás. Az interperszonális kommunikációs modellek bemutatása után fontosnak tartom kifejteni a tömegkommunikációs modelleket is. Ezekben a modellekben felfedezhető egyfajta egymásra épülés, ezt kívánom bemutatni. A Laswell-formula alapján azt kell vizsgálni, hogy ki, mit, kinek, milyen csatornán és milyen hatással közöl; Maletzke szerint viszont a kommunikáció középpontjában a csatorna áll. Watzlawick és mtársai modelljében megjelenik már a különböző értelmezés, kontextus is. A kommunikációs zavaroknak külön fejezetrészt szentelek, mivel ezek nagyban befolyásolják a kommunikáció hatékonyságát és a szervezeti kommunikáció vizsgálatát ezen jelenségekre alapozom majd. Itt felsorolom a zavarok forrását és a kommunikáció akadályait. A második fejezetben ismertetem, hogy a kommunikáció a szervezeten belül milyen speciális adottságokkal rendelkezik és néhány fogalomértelmezést ismertetek. A szervezetelméleten belül a klasszikus – bürokratikus, az emberközpontú, az integrációs és a legújabb irányzatokat is részletezem. A szervezeti kommunikáció a többféle funkcióval rendelkezik: érzelmi, motivációs, információs és ellenőrzési funkció. A kommunikáció lehet formális és informális; formális kommunikáción belül is kategorizálható vertikális és horizontális irányok szerint. A vállalat külső kommunikációja, a public relations, egy olyan interaktív kommunikációs tevékenység, melynek célja a vállalkozás és környezete közötti bizalom építése, ápolása. A vállalat személyközi és szervezeten belüli kommunikációját a vállalati kultúra ismeretében tudjuk értelmezni. A következőkben néhány szervezeti kommunikációs eszköz és felület kerül bemutatásra, melyet egy vállalaton belül horizontálisan és vertikálisan is használhatnak a közreműködők. Itt a személyes megbeszélés, az e-mail, az azonnali üzenetküldő rendszerek használata, a távmunkázó kollégákkal való kommunikáció, a vállalati szociális média használata, épületen belüli faliújságok, kijelzők használata, szóróanyagok, elektromos kommunikáció és mobil eszközök előnyeit és hátrányait mutatom be. Az intern kommunikációs akadályok során Forgó és Deák-Kiss, Tariszka, Dajnoki és Anderssen-Rasmussen szerinti értékeléseit állítom egymással szembe. A harmadik fejezetben a primer kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a telekommunikációban dolgozók mennyire használják ki a különböző csatornákat és milyen preferenciáik vannak. Célom felmérni a kommunikációs szokásokat és a használt csatornákat, beleértve az infokommunikációs csatornákat is. Kifejtem, milyen módszerrel végzem a bizonyítási eljárásokat és hogyan kaptam az összesített eredményeket. Az eredmények elemzése során a sokaságra jellemző adatokat táblázatokkal prezentálom. A kutatási eredmények alapján cáfolható az a feltevésem, mely szerint a munkavállalók a szóbeli kommunikációt helyezik előtérbe a kizárólag írásbeli eszközökkel szemben. Egyértelműen kiderült, hogy a dolgozók a leggyakrabban az írásos csatornákat használják, és a preferenciájuk is ez. Igazolásra került az az előfeltevésem, mely szerint munkavállalók jelentős része munkahelyi nyomásnak, stressznek van kitéve, amennyiben a feladatainak elvégzése a rossz kommunikáció miatt akadályoztatva van. Az eredmények bemutatása során többféle tényező erősségét vizsgáltam, azonban ebből egyértelműen kitűnik az, hogy a dolgozók nyomást éreznek a munkahelyeiken és ennek oka a rossz kommunikáció. Bebizonyításra került az is, hogy a visszajelzések alapján a munkavállalók havonta átlagosan minimum 8 órát a rossz kommunikációból eredő hibák helyrehozatalára szánnak. A konklúzióban kitérek a kutatás korlátaira és a felmérés eredményeiből általános következtetéseket vonok le a távközlési szektorra vonatkozóan. 
695 |a Szervezeti kommunikáció 
695 |a intern kommunikáció 
695 |a Szervezet elmélet 
700 1 |a Németh Dr. Tamás  |e ths 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/24386/1/Szakdolg_T%C3%B6r%C3%B6kV_InternKomm%20GMVSZt%C3%A1v_final1215.pdf  |z Dokumentum-elérés 
856 4 0 |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/24386/7/IMG_20200408_101036_T%C3%B6r%C3%B6k%20Vikt%C3%B3ria.jpg  |z Dokumentum-elérés