Tőkemegfelelés belső értékelési folyamata a működési kockázat tükrében. Fejlett és sztenderd mérési módszer összehasonlítása
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | belső értékelési folyamat fejlett mérési módszer (AMA) működési kockázat működési kockázati keretrendszer sztenderd mérési módszer (SMA) tőkekövetelmény-számítás tőkemegfelelés tőkeszükséglet |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27194 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg27194 | ||
| 005 | 20210329104129.0 | ||
| 008 | 201127suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Filó Andrea | |
| 245 | 1 | 0 | |a Tőkemegfelelés belső értékelési folyamata a működési kockázat tükrében. Fejlett és sztenderd mérési módszer összehasonlítása |c Filó Andrea |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Szakdolgozatom fő témája a banki kockázatok és a tőkemegfelelés. Ezen témán belül mutattam be a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatát a működési kockázatok tükrében. A dolgozatom célja az volt, hogy ismertessem, illetve összehasonlítsam a fejlett mérési módszert (AMA) és az egyszerűsített sztenderd mérési módszert (SMA). A témaválasztásomat részben befolyásolta, hogy több mint két éve dolgozom működési kockázatkezelői gyakornokként egy pénzügyi intézménynél, ahol elemzői feladatokat látok el. A munkám során részben már volt lehetőségem megismerni a tőkeszámítással kapcsolatos feladatokat, elemzéseket, azonban a folyamat egészét még nem sikerült teljesen elsajátítanom, megértenem. A kutatómunkámmal szerettem volna a kibővíteni a tudásomat, illetve, tisztázni, hogy hogyan kerül meghatározásra a pénzintézeteknél a tőkeszükséglet a működési kockázatok esetében. A dolgozatommal azt a feltevésemet szerettem volna bizonyítani, miszerint az AMA pontosabb és teljes körűbb elemzést ad a bankok tőkeszükségletéről, mint az SMA. Ehhez kapcsolódóan kettő olyan megközelítést emeltem ki, amely az SMA bevezetése ellen szól. Egyrészről, hogy a hazai pénzintézetek számára nem áll rendelkezésükre pontos, egységes leírás az SMA jövőbeni alkalmazására, ezért csak a nemzetközi szabályozások, képletek segítségével tudnak kalkulálni, ami értelmezésbéli eltérésekhez vezethet a tőkekövetelmény meghatározása során az intézmények között. Másrészről az új módszer bevezetése által nem válik egyszerűbbé a működési kockázatkezeléssel foglalkozó szakértők feladata, hiszen a keretrendszert ennél a módszernél is fent kell tartani a lehetséges veszteségek elkerülése céljából. A dolgozatomat fokozatosan építettem fel. Fontosnak tartottam bemutatni a jelentős banki kockázatokat, mert így egy képet kaptunk arról, hogy a pénzintézeteket milyen veszteségek érhetik. Ezt követően külön kiemeltem a működési kockázatokat és ezen belül részletesen bemutattam a fogalmát, a típusait, illetve a témámból adódóan a kockázat tőkekövetelményét. A fejlett mérési módszer elemzésével folytattam a dolgozatomat, ahol elsőként ismertettem a Felügyelet által elvárt minőségi és mennyiségi feltételeket az intézményekkel szemben, majd a „Jól működő AMA modell – megfelelő keretrendszer” című fejezet teljes képet adott arról, hogy a bankoknak milyen rendszereket kell működtetniük annak érdekében, hogy egy prosperáló AMA modellt tudjanak alkalmazni. Az egyszerűsített sztenderd mérési módszert is az általános jellemzőin keresztül közelítettem meg. Nemzetközi forrásokat felhasználva ismertettem az alapinformációkat, illetve az intézmények által is alkalmazható képleteket. Az „SMA feltételezhető előnyei, hátrányai” című részben kitértem több, az új rendszert, ért kritikára, illetve 1-2 várható pozitív hatását is megemlítettem. A dolgozatom végén elemzésekkel is alátámasztottam az általam kiemelt nehézségeket az új rendszerrel kapcsolatban. Első vizsgálatom során az EBA által közzétett, legfrissebb adatok segítségével, nemzetközi viszonylatban mutattam be, hogy mi várható a működési kockázati tőkekövetelmény összegében az SMA bevezetése után. Ezt követően az AMA-ra vonatkozóan készítettem elemzéseket, ami alapján látható az alakulása Magyarországra történő bevezetésétől kezdve, azaz 2008-tól. Utolsó vizsgálatom során két bank működési kockázati tőkeszükségletének alakulását mutattam be, a fejlett mérési módszer bevezetését megelőző évtől kezdve. Az előnyök, hátrányok és az elemzések segítségével úgy gondolom, hogy megfelelően sikerült alátámasztanom az általam felvetett megközelítéseket. A lehetséges előnyök és hátrányok bemutatásával látható, hogy a szakértők is bizonytalanul állnak az új módszerrel kapcsolatban, hiszen a működési kockázati tőkekövetelményre vonatkozó hatásáról csak feltételezések vannak. | |
| 695 | |a belső értékelési folyamat | ||
| 695 | |a fejlett mérési módszer (AMA) | ||
| 695 | |a működési kockázat | ||
| 695 | |a működési kockázati keretrendszer | ||
| 695 | |a sztenderd mérési módszer (SMA) | ||
| 695 | |a tőkekövetelmény-számítás | ||
| 695 | |a tőkemegfelelés | ||
| 695 | |a tőkeszükséglet | ||
| 700 | 1 | |a Mérő Dr Katalin |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27194/1/Szakdolgozat_Fil%C3%B3_Andrea_BU83JR.pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27194/2/BA_TO_Fil%C3%B3_Andrea_BU83JR.pdf |z Dokumentum-elérés |