A visegrádi országok költségvetési fenntarthatóságának összehasonlító elemzése
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | állami költségvetés költségvetés költségvetési gazdálkodás költségvetési politika közpénzügyek |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27289 |
| Abstract: | Az állami költségvetéssel szemben manapság az egyiklegfontosabb követelménye, hogy fenntartható legyen. Ez nem jelent mást, mintazt, hogy ne növelje az államadósságot túlzott mértékben és kerülje el afizetésképtelenséget. Ezt a kérdéskört jártam végig a kutatásom során. Ennekkeretében bemutatom az állam által ellátott gazdasági funkciókat, vagyis azallokációt, redisztribúciót és stabilizációt, és az államháztartás felépítését.Kitérek az államadósság és az államok eladósodásának lehetőségére és költségvetésiegyenlegek típusaira, mivel a fenntarthatóság szempontjából ez a legfontosabbmakroökonómiai fundamentum, illetve magának a költségvetési gazdálkodásmegítélésének is fontos indikátorai.Az állami működés, az államadósság és a költségvetésbemutatását követően szót ejtettem a költségvetési szabályokról. Ezek olyanállampénzügyi intézmények, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják oly módon,hogy a döntéshozók számára korlátozzák a költségvetési mozgásteret. Különbözőmakroökonómiai mutatóhoz szokták ezeket rendelni, például az államadósságot aGDP-hez viszonyított bizonyos szintjében maximalizálják. Ez a megoldás segítheta költségvetési kockázatok kezelésében is. Az említett költségvetésikockázatokat a pénzügyi intézmények kockázataiból eredeztettem, mivelvéleményem szerint sok a hasonlóság köztük. A kockázatok feltárása során kitértema rövid és a hosszú távú kockázattípusokra is és bemutattam az azonosságokat ésa különbségeket a pénzintézetekkel.Az alapok lefektetése után térhettem rá a főtémára, ami aköltségvetési fenntarthatóság kérdése. A fogalom értelmezését többmegközelítésből is bemutattam, valamint kitértem azokra a sajátosságokra,amelyek az állami működésből erednek. A költségvetési fenntarthatóságot végsősoron úgy lehet definiálni, hogy az az állam fizetőképességének fenntartásaúgy, hogy az ennek megőrzésére irányuló erőfeszítések belső indíttatásbólfakadjanak, ne a piac által az államra kényszerített változtatásokból, illetveaz államnak külső gazdasági segítségre se legyen szüksége. Ezt az elméletikoncepciót azonban úgy kellett formálni, hogy az a gyakorlatban is alkalmazhatólegyen, vagyis a fenntarthatóságot az elemzések során valahogy mérni lehessen,illetve előre jelezni. Ennek a feloldására fejlesztették ki a költségvetési korlátdefinícióját, aminek rövid algebrai levezetését is prezentáltam. Aköltségvetési korlátra építve több neves közgazdász is kidolgozott egyszerűbbvagy szofisztikáltabb módszereket a fenntarthatóság mérése érdekében. Öt ilyenmódszert mutattam be, amiket aztán a saját elemzésem során is felhasználtam. Azelső három Blanchard nevéhez kötődik, ezek az elsődleges költségvetési rés,valamint a közép- és a hosszú-távú adórés. Ezek közül a hosszú-távú adórésrevonatkozóan nem készítettem saját számítást. Croce és Juan-Ramon költségvetésifenntarthatóság indikátorát szintén figyelemre méltónak találtam és azelemzésemben fontos szerepet töltött be. Utoljára Bohn fiskális reakciófüggvényét hagytam, amit a legérdekesebb módszernek találtam és véleményemszerint nagy lehetőségek rejlenek még ebben a módszerben, ha sikerültmegfelelően kiaknázni őket.Ezek után rátérhettem az elemzésre. Először fontosnaktartottam azonban ismertetni a visegrádi országok társadalmi és gazdaságihelyzetét, ezek között a költségvetést érintő néhány fontos mutatószámmalegyütt, hogy igazoljam az összehasonlíthatóságot. Valóban úgy találtam, hogyezen négy állam nem tér el annyira egymástól a főbb faktorokban, hogyalkalmasak az összevetésre. Majd az elemzésbe bevont makromutatók rövid ismertetésétkövetően előbb értékeltem, hogy a vizsgált országok költségvetései milyenkockázatokkal nézhetnek szembe. Ebből a szempontból Csehország szerepelt alegjobban és Magyarország a legrosszabbul. A további elemzés már a bemutatottmódszerek alapján történt. 1999-től 2018-ig kiszámoltam a visegrádiakelsődleges költségvetési rését, közép-távú adórését és a költségvetésifenntarthatóság indikátorát. Ezek alapján – a szakirodalommal összhangban – nemtaláltam fenntarthatónak a költségvetési gazdálkodásukat az elmúlt 20 évrevonatkozóan.Ezután tovább mentem és a fiskális reakció függvénnyel iskészítettem becsléseket. Több változóra is leteszteltem a szakirodalom alapjána reakció függvényt. Ezek eredménye a fenntartható fiskális politikát igazoltaCsehország, Magyarország és Szlovákia esetében, míg Lengyelország esetében nem.Összességében az a kép alakult ki, hogy nem igazolható az afeltevés, hogy a visegrádi országok fenntartható költségvetési gazdálkodástfolytattak volna. Ebben a tekintetben viszont Magyarország helyzete valóbanhasonló, hiszen nem emelkedik ki a többiek közül, és nem teljesített rosszabbula húsz éves időszakot nézve.Végül azEurópai Unió és a Nemzetközi Valutaalap előrejelzéseit megtekintve ésfigyelembe véve az elmúlt időszak fejleményeit kifejtettem véleményem arról,hogy a következő években fenntartható marad-e a visegrádi országokköltségvetése. A mostani válság ellenére valószínűleg nem fognak külsősegítségre szorulni, a gazdasági visszaesés és ismét növekvő pályára álló államadósságegy sokkal jobb helyzetben és gazdasági környezetben éri ezen államokat. |
|---|