A felsőoktatási minőségbiztosítás nemzetközi szervezeti rendszere és egyes gazdasági vonatkozásai - Különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Other Authors: | |
| Format: | Thesis |
| Kulcsszavak: | európai felsőoktatási térség felsőoktatás minőségbiztosítási eljárások minőségbiztosítási rendszer oktatáspolitika stakeholder(ek) |
| Online Access: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/27363 |
MARC
| LEADER | 00000nta a2200000 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | dolg27363 | ||
| 005 | 20221014121953.0 | ||
| 008 | 201129suuuu hu om 000 hun d | ||
| 040 | |a BGE Dolgozattár Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hu | ||
| 100 | 1 | |a Lakatos Péter Levente | |
| 245 | 1 | 2 | |a A felsőoktatási minőségbiztosítás nemzetközi szervezeti rendszere és egyes gazdasági vonatkozásai - Különös tekintettel az Európai Felsőoktatási Térségre |c Lakatos Péter Levente |h [elektronikus dokumentum] |
| 520 | 3 | |a Diplomadolgozatom első fejezetével célom az volt, hogy alátámasszam: az európai felsőoktatási minőségbiztosítási szervrendszer kialakulásához a globalizáción, azon belül az európai integrációs és harmonizációs törekvéseken keresztül vezetett az út. Hangsúlyozom benne a globalizáció jelentőségét és kiemelek jelentős, kulturális- oktatási relevanciával bíró nemzetközi szervezeteket, amiknek szervezeti struktúrái, tagsági és működési mechanizmusai számos rokonvonást mutatnak a felsőoktatási minőségbiztosítási szervezetekkel. Részletesebben foglalkoztam az Európai Unió felsőoktatási politikájával, ezen keresztül az Európai Felsőoktatási Térség kialakulásával, amely elősegítette a felsőoktatás, és a felsőoktatási minőségbiztosítás nemzetköziesedését Európában. Ezt követően áttértem a szervezeti rendszer bemutatására, ám előtte tisztáztam a felsőoktatási minőségbiztosítás azon elvi kérdéseit, amelyek a szervezet céljainak és működésének megértéséhez elengedhetetlenek. Felvázoltam minőségbiztosítási elméleteket és módszereket, amik hatottak a felsőoktatás minőségbiztosítására – kitérve a kritikai megközelítésekre is – és bemutattam a felsőoktatási miniségbiztosítás európai sztenderdjeit és irányelveit. A szervezetek bemutatásakor ugyancsak az első fejezet logikája mentén „felülről” kezdtem, a világszintű szervezetekkel, ezt követően rámutattam az amerikai rendszer sajátosságaira, lévén, hogy azokból az európai szervezetek is nagyban merítettek. Az európai rendszer kapcsán tisztáztam a tagságok, listák és regisztrációk rendszerét, azokat táblázaton szemléltettem és próbáltam beazonosítani, hogy milyen kihívások, válaszutak vannak az egyes szervezetek, különösen az ENQA előtt, utalva a felsőoktatás átalakulására és arra, hogy első sorban a növekvő flexibilitás iránti igények miatt a szervezeteknek is meg kell újulniuk és ezzel egyetemben meg kell újítaniuk szervezeti felépítésüket és alapdokumentumaikat. Álláspontom szerinte el kell kezdeni e körben a sztenderdek átdolgozását, amelyek jobban idomulnak az intézményi, ügynökségi és tagállami sokszínűséghez és a változó hallgatói igényekhez, valamint a felsőoktatás és a munkaerőpiac viszonyának rohamos átalakulásához és ezzel egyidejűleg a digitalizációs trendekhez. Az európai ernyőszervezeteknek tovább kell lépniük a múlt nehézségein és egymással együttműködve, egymással szoros partneri viszonyban közösen kell fellépniük a bürokráciacsökkentés, valamint a folyamatok letisztázása, egyszerűsítése érdekében. A kormányoknak – akik még nem tagok – csatlakozniuk kell az EQAR-hoz, és ezen túl a szakterület képviselőiből álló munkacsoportokat kell létrehozniuk a minőségpolitika határokon átnyúló harmonizálása, fejlesztése érdekében. Az utolsó fejezetben a felsőoktatás és a felsőoktatási minőségbiztosátás általam leglényegesebbnek vélt kapcsolódási pontjait tártam fel a gazdasággal. Ezen belül elsősorban a világ legnevesebb egyetemi rangsorainak és az OECD éves jelentéseinek illetve az Eurostat adatira támaszkodva igyekeztem igazolni egyrészt, hogy a versenyképes gazdaság versenyképes (felső)oktatást is igényel, másrészt, hogy a felsőoktatás minősége és a gazdasági fejlődés között szignifikáns összefüggés van. Továbbá, hogy ebben a folyamatban a minőségkultúra alakításán, iránymutatásain, segítő vizsgálódásán, a jó gyakorlatok összegzésén és építő javaslatok tételén keresztül a felsőoktatási minőségbiztosítási szervezetrendszernek kiemelkedő feladata és felelőssége van. Végül arra mutattam rá, hogy az egyetemek és az ügynökségek szoros együttműködése a stakeholderekkel kiemelt terület, ami hosszabb távon hozzájárulhat egy sokkal inkább képesség alapú kimeneti rendszer térnyeréséhez. Kívánatosnak tartom továbbá az egyetemek és a tudományos kutatóhálózatok, kutatóintézetek kapcsolatának szorosabbá és élőbbé tételét (ahol nem az). | |
| 695 | |a európai felsőoktatási térség | ||
| 695 | |a felsőoktatás | ||
| 695 | |a minőségbiztosítási eljárások | ||
| 695 | |a minőségbiztosítási rendszer | ||
| 695 | |a oktatáspolitika | ||
| 695 | |a stakeholder(ek) | ||
| 700 | 1 | |a Nyusztay Dr. László |e ths | |
| 700 | 1 | |a Fábián Attila Gábor |e ths | |
| 700 | 1 | |a Rozsnyai Krisztina |e ths | |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27363/1/Diplomadolgozat_Lakatos%20P%C3%A9ter%20Levente_EV3QEA_2020.05.23..pdf |z Dokumentum-elérés |
| 856 | 4 | 0 | |u http://dolgozattar.uni-bge.hu/27363/2/Nyilatkozat-a-szakdolgozat-statuszarol-_korlatozott_nyilvanos_bizalmas_2020m%C3%A1jus_LPL.pdf |z Dokumentum-elérés |