A magyarországi kivándorlás főbb motivációinak, valamint az Európai Unión belüli célországoknak, illetve ezek változásának vizsgálata a Brexit hatására

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Gábor Anna Zsófia
Other Authors: Heiszmann Henrietta
Majoros Dr. Pál
Format: Thesis
Kulcsszavak:Brexit
Európai Unió
Magyarország
jövedelemegyenlőtlenség
kivándorlás
migráció
motiváció
személyek szabad mozgása
Online Access:http://dolgozattar.uni-bge.hu/27496
Description
Abstract:A magyarok migrációs szándéka mögött rejlő motivációkról az elmúlt néhány évtized során egyre több kutatás készült. Ehhez csatlakozva, azonban a korábbiaktól némileg eltérően szerettem volna én is foglalkozni a témával. Azokat a külföldre költöző, de az Európai Unió területén belül maradó magyarokat szerettem volna megvizsgálni, akik 2018-2019 folyamán költöztek el Magyarországról. Kíváncsi voltam, hogy a szakirodalomban említett jövedelemegyenlőtlenség valóban a magyarok első számú motivációja-e, a magasabb bérek reményében költöznek nyugatra, vagy esetleg más tényezők mozgatják a folyamatot. A célcsoportom szűkítésének egyik fő oka, hogy feltételeztem, a célországválasztásban nagy szerepet játszanak az uniós állampolgároknak nyújtott jogok (más, harmadik országból érkezőkkel szemben), mint például a szabad mozgás joga vagy a kedvező munkavállalási és letelepedési lehetőségek. Éppen ezért csak az EU területén belüli célországokat vettem figyelembe. Az időbeli elhatárolás, azaz a 2018-2019 közötti időszak egy eddig kevésbé vizsgált összefüggést és újdonságot adott hozzá a kutatásomhoz: Azt kívántam feltárni, hogy a Brexit hogyan hatott a magyarok kivándorlásra és célországválasztására. A szekunder és primer (kérdőíves megkeresés) kutatások eredményeiből kiderült, hogy valóban a munkavállalási célú migráció a legjellemzőbb a magyar lakosságra, ami a nyugati, magasabb bérekkel, jobb munkakörülménnyel, kedvezőbb karierrlehetőségekkel magyarázható. Ezt követte a tanulási célú migráció, ami természetesen a fiatalabb, leginkább 25 év alatti korosztályra volt jellemző. A célországokkal kapcsolatban szinttén hasonló eredményre jutottam a kérdőívem alapján, mint amit a szakirodalom is feltárt: A három fő célország Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság az EU-n belül. A brexit hatása szignifikánsan nem érzékelhető. Bár a szekunder kutatások során találkoztam olyan forrással, amiben voltak utalások, hogy az ide irányuló kivándorlás mértéke csökkeni fog, de ezt a saját eredményeimmel nem tudtam teljes mértékben alátámasztani. Ezzel a témakörrel kapcsolatban minden kétséget kizáróan további kutatásra lesz szükség néhány év múlva, amikor a brexittel kapcsolatos tárgyalások teljesen lezárulnak és az ezzel járó bizonytalanság megszűnik.